aszfalt címkéhez tartozó bejegyzések

Közúti közlekedés állapota

Legutóbbi bejegyzésem videóját nem akartam “szét trollkodni” a 160-as méretarányú Ferihegyen való közúti közlekedés jelenlegi állapotának részletesebb bemutatásával – egyeseknek az a másfél percnyi beszúrás is kiszúrásként hatott…
Fentiek miatt – mármint hogy nem mutattam meg mindent – jött létre ez az újabb bejegyzés.

Ferihegy 1 Terminál előtt

Ferihegy 1 Terminál előtt

A tervezetten valamilyen közúti járművel járható területeket már aszfalt borítja, ami alatt az acél vezetőszál is le van fektetve.
A teherautó be tud fordulni az A-portához, majd egy hurok megtétele után távozik a teherportán. A belső parkolóban két további teherautó fog tudni várakozni.

A busz végig tud haladni a terminál előtt, majd továbbhalad Szemeretelep irányába. A megállóba már be tud fordulni, a stopmágnesek beépítése után rövid várakozást követően fog tovább indulni.

Az egyelőre 4,8 méter hosszú modulrendszer mindkét végén, a fordító modulokon üzemelnek a rejtett közúti szakaszok. Az egyik, Vecsés felőli oldalon csak egy hurok van, itt sávváltó fogja szabályozni, hogy az előbukkanó két sáv közül a belsőben vagy a külsőben folytatja útját a jármű.
A Szemeretelep utáni fordító modulban két hurok került lefektetésre. Az egyik a gyorsforgalmi szakaszt, a másik a mellette vezető, amúgy kétsávos szakaszt fordítja. Ez a lenti videón is észrevehető. A belső kör nem fog tartalmazni sávváltót, a külső körben lesz lehetőség a külső és belső sáv választására.

Szemeretelepen, a vasútpálya másik oldalán, a fő útvonaltól függetlenül került kialakításra egy négymegállós buszvonal.

Az eredeti tervek szerint ide a vasúti átjárón keresztül közlekedtek volna a járművek, egyszer talán még ez is össze fog jönni. A közeljövőben nem. Előbb többek között a teljes tereprendezés, a sávok felfestése, a sávváltók és stopmágnesek beüzemelése, a közlekedési lámpák, a közvilágítás,  néhány száz utas, járókelő és néhány tucat gépjármű elhelyezése, a hiányzó, 1,2 méteres, Ferihegy vasúti megállót is tartalmazó modul megépítése, valamint a vasúti pályaszakasz kitérőinek bekötése fog következni. Nem feltétlenül ilyen sorrendben…

A szemeretelepi felüljáró sem kapta még meg a végleges formáját, de funkcionálisan már működik. Alatta azonban még a fent leírtak miatt jó ideig nem lesz automatikus közlekedés.

Felüljáró

Felüljáró

Szóval van még teendő bőven, lehet fogadásokat kötni, mi mikorra fog elkészülni. 🙂

A közúti közlekedés jelenlegi készültségi állapotát bemutató videó most következik:

 

Jó hírek – rossz hírek

Kezdjük a rossz hírrel:

Az elmúlt két hónapban, mintha időgépbe pottyantam volna, olyan gyorsan telt el. Be kell látnom, igaza volt azoknak, akik arra fogadtak, nem lesz kész Ferihegy a TEMOFESZT 2015 kezdetéig. A vérprofik azt mondják, még 300-400 munkaóra. Én azt mondom, egy év alatt legalább annyit fog fejlődni, mint az elmúlt egy évben. És még akkor sem lesz kész… De mostantól már látványos lesz a fejlődés, eddig “csak” a kulisszák mögötti dolgokkal kellett foglalkozni.

A jó hír:

Ferihegy moduljai mégis láthatók lesznek a TEMOFESZT 2015-ön! Igaz, csak a “Fejlesztés alatt” szekcióban, az N-es méretű modulasztalok területének belsejében. Kívülre a már eddig megszokott, minőségi modulok és néhány vadonatúj, kiállításra érett modul kapott helyet.

Nézzük, mi történt az elmúlt két hónapban:

Közút anyaga – ismét gipsz teszt

Két hónappal ezelőtt nagyon úgy nézett ki, hogy nem jön össze a közúti közlekedés moduljaimon. Egy előző hozzászólásomban bemutatott döntésem ugyanis vakvágánynak minősült – értitek, vakvágánynak! 🙂  A csiszoló papír leragasztva kiváló felületet adna a közlekedéshez, az illesztéseknél, illetve a ragasztás nélküli papírszéleken azonban egy idő után felperdül a papír:

Ez azon felül, hogy nem túl esztétikus, még a működést is zavarja: eltérítheti a járműveket.
Ismét végeztem tehát egy gipsz-tesztet, ezúttal nagyobb felületen:

A végeredményen feltűnt Murphy rajtam vigyorgó arca, ami néhány nap múlva kiegészült egy apró repedéssel. A gipszelést ezért végleg elvetettem. Nagyon koszolós, macerás a gipszelés. Vagy híg lesz a massza vagy hamar megköt, gyorsan kell vele dolgozni.
Ha sikerül is elsőre, a modulok szállítására is gondolni kell. A sérülékeny gipsz nem felel meg a kívánalmaknak.

Visszakanyarodtam a sztirol laphoz! Előző tesztjeimen némi futómű kipörgésről számoltam be, most próbáltam változtatni a felületen. Klubtársunk, Feri javaslatára kipróbáltam a FALLER útburkolat festékét:

Faller 180506

Faller 180506

Ezen a felületen már lényegesen jobb gördülési eredményeket értem el.

Az út anyagához kipróbáltam még egy alapanyagot: a balsafát. Ezt is Feri javasolta. Mondjuk ez nem jött be. 🙂 Szépnek szép, a felülete is valósághű, de még a fél milliméteres fa is vastagnak bizonyult, a követő mágnes mindig elvesztette a vezető szálat. Kivágva a balsafából a középvonalat (szerintetek ez mennyi idő volt?!) már jól közlekedett rajta a jármű, de hogy nézne ki az út felület mindenféle cikázó vonalakkal együtt.

Aszfalt teszt - balsafa, sztirol, festett sztirol

Aszfalt teszt – balsafa, sztirol, festett sztirol

A sztirol lap mellett döntöttem. Ezúttal (egyelőre 🙂  ) végleg! A bejegyzés végén látható videókban remélem látszik, hogy ez a döntés már helyesnek bizonyult.

Modulok terepesítése

A sok funkcióteszt után végre elérkezett az idő, hogy elkezdjem “befedni” a modulokat. Nagy segítségemre voltak ebben a klub tapasztaltabb tagjai. Rengeteg tanáccsal láttak el, talán túl sokkal is egyszerre. Valami megmaradt, valami nem. 🙂 A terepezés leírására most nem térnék ki bővebben, erről elég sok anyag olvasható amúgy is a Neten – és nem is értek annyira hozzá 🙂 . Következzen inkább néhány kép az őrleményezésről, az aljzatkavicsolásról és a füvezésről:

Busz fordítóhurok Szemeretelepen

Már ötödik éve tapasztalom, hogy a vasútmodellezés örök kompromisszumokkal jár. Szerény véleményem, hogy nem létezik a valóságosra 100%-ig hasonlító modell, makett, épület, jármű vagy akár utcarészlet.

Nekem azonban már megaprojektem kezdetén sem az volt a célom, hogy azonos mennyiségű fűszálat jelenítsek meg a terepen. Előnyben részesítem a technikai megvalósítást, a látványt, a játszhatóságot.

Egyrészről ezért változtattam Szemeretelep buszos közlekedésén. Eredetileg erre az oldalra a vasúton keresztül jött volna át a busz. Az már két hónappal ezelőtt látszott, hogy ezt nem fogom tudni megvalósítani. Ez volt a másik ok. Helyette beszúrtam egy fordulókört az átjáró után, így egy külön hurkon, a főútvonalat és a vasúti közlekedést sem zavartatva fogja róni a köröket egy BKV-jármű.

Sztirol ragasztás és útfestés

A tesztet gyorsan követte a nagyüzemi ragasztás, majd az útfestés. A később felhelyezendő épületeket, illetve füves-fás-bokros részeket kivágva ragasztottam fel a sztirol lapot, majd száradás után az egész felületet lefestettem aszfalt színűre.

Az útburkolati jelek felfestése a következő év feladata lesz… 😦

Terminál épület

Előző bejegyzésemben már feltűnhetett néhány fotón Ferihegy 1 terminál épülete is. Ez saját készítésű lesz. A terveket DraftSight szoftverben rajzoltam meg, majd kinyomtatva megnéztem az arányait.
Jónak tűnt, így másik klubtársunkhoz, Sanyihoz fordultam. Ő vágta ki marógépén sztirolból az épület első falait.

Azért még így is van mit kézzel vagdosni. Az első A4-es méretű lapon például több mint 400 darab kikönnyített ablakot kellett eltávolítani. Mondtam már, hogy utálom a Windowst? 😀

Összeállítás és teszt TEMOFESZT 2015 előtt

Már nagyon várjuk a kiállítást. Az izgalom is felfokozott a klubban… Már hónapok óta…
A puding próbája az evés, nézzük meg, működik-e egyben a modul, még mielőtt nagyon felsülnénk a látogatók előtt!

Összeállítás

Összeállítás

Erről már videó is készült:

Ne tévesszen meg senkit a sebesség! Ha ilyen sebességgel nem siklik a szerelvény, a valósághű sebességgel sem fog.

Felüljáró

A vasúti átjáró működtetése nem jött össze a kiállításig, a felüljáró azonban úgy néz ki, üzemelni fog. Bejegyzésem végén itt egy videó a tesztről. Legközelebb már a TEMOFESZT-ről fogok jelentkezni!

 

Helyzetjelentés – Kezd összeállni a kép

Rendhagyó módon most egy rövid videóval kezdek: ígéretemhez híven itt vannak az első “aszfaltos” tesztről készült képsorok.

A rövid videó után nézzük, hol tart a Repülőtér-projekt:

Az eddig megismert modulokon kívül már javában reszelgetem a többi elemet is. Lesz például a két végén egy-egy fordító modul. Ezen a két modulon fognak megfordulni a közúti járművek a vasút alatt. A történet nem annyira egyszerű, mert az egyiken négy, a másikon pedig összesen hat sávval kell játszani: lejtő, fordulók, járművek azonosítása és szelektálása, emelkedő, vissza a nézők elé.

Ehhez először is ki kell alakítani a lejtőt, kell találni hozzá egy hatékony felfüggesztést (hilti szalag), rögzíteni kell a lejtőt, majd az alsó szintet és természetesen ott is ki kell alakítani a járművek haladási útvonalát. Nézzünk a folyamatról néhány képeket:

Még néhány tapasztalat:

  • A lejtő kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a jármű még fel tudjon kapaszkodni. A tesztek azt mutatták, hogy 10 centiméter hosszon 1 cm emelkedést még használt elemmel is le kell tudjon küzdeni az Ikarus. Talán nagyobb százalékú emelkedővel is megbirkózna, de tegyünk bele némi biztonsági tényezőt.
  • Az átmenetekre is ügyelni kell a lejtős szakasz és a vízszintes felületek között, különben a jármű vagy beleakad az úttestbe vagy az alatta elhelyezkedő mágnes olyan közel kerül a vezető szálhoz, hogy egymáshoz tapadnak.
  • Meg kell akadályozni az alsó szinten is a járművek vétlen leesését – sosem lehet tudni…

A jó megfigyelők észrevehették 🙂 , hogy egy elég furcsa jármű közlekedett a fenti videón. Na, ez volt a sárga busz! Ezeken az oldalakon is írtam már néhányszor (itt, ittitt és még itt is) a 3D-nyomtatásról. A téma annyira tetszik, hogy nem tudtam megállni és részt vettem egy 3D-nyomtató kifejlesztésében. Ez persze nagyképűen hangzik, de ha én és még az a másik 900 támogató nem szavaz bizalmat arra, hogy a vállalkozás eredményes lesz, most nem lenne egy ilyen kütyüm.

Még szokjuk egymást a masinával, de már sikerült nyomtatnom néhány ígéretes alkatrészt.

Itt van például a sárga busz:

Van még mit tanulnom a 3D-nyomtatás területén. Első próbálkozásra például a videón is szereplő busznak kissé lyukas lett a teteje. De így legalább jobban meg lehet figyelni, hogyan is működik a 3D-nyomtató. Felmelegít egy műanyag szálat, azt belepréseli egy csőbe, aminek a másik vége tűhegynyi átmérőjű. Az itt “kifolyó” anyag az alapon megszilárdul, majd jöhet a következő réteg… amíg el nem készül a nyomtatás.

A második próbálkozás azért már jobban sikerült. De meg kell jegyezzem, ez a technológia ilyen méretben csak próbanyomtatásra alkalmas. Ha már tetszik az objektum minden részlete, továbbra is igénybe veszem a Varinex Zrt. szolgáltatásait.

Ha már van külső, miért ne lehetne busz belső is? “Csak” meg kell tervezni!

A minőség itt is hagy még kívánnivalót maga után. Szerencsére az ablakok annyira nem átlátszók. 🙂

De nyomtattam már Loconet-fedelet is, mert milyen jól fog kinézni a következő TEMOFESZTEN, ha az összes csatlakozót ilyen fedél fogja takarni:

Biztosan fogok még hírt adni a tudomány és a technika fejlődéséről, de most térjünk vissza a projekthez!

A zeneboltban tutira azt hiszik, hogy gyilkolom a gitárjaimat. Eddig ennyi féle gitárhúrt sikerült beszereznem – nagy tételben:

Gitárhúr-sorozat

Gitárhúr-sorozat

Számításaim szerint 50 méter húrra lesz szükségem ahhoz, hogy a teljes Ferihegy-projektet megvalósítsam. A modul teljes hossza 6 méter lesz.

 

 

 

Két hónap összefoglalása

Lassan két hónapja, hogy nem adtam hírt készülő modul asztalomról és azok járulékos tagjairól. Itt az ideje egy kis összefoglalónak:

Ikarus 260 – majdnem kész

Lassan a végét járom 🙂 de még mindig kell néhány apró változtatást végezni rajta. Például az első és hátsó szélvédők mattra sikerültek a ferde felület miatt. Külön lesznek nyomtatva, azokat utólag kell majd a helyükre ragasztani.

Első asztal elemei

Az asztal összes sávváltójának helye kiképzésre került. Három stopmágnes fúrása még várat magára. Aki kitalálja, hol, kap egy virtuális piros pontot. 🙂

Furatok az első asztalon

Furatok az első asztalon

Második asztal elemei

Az asztal összes sávváltó és stopmágnes helye kialakításra került, az eddig hiányzó szakaszokat is behuzaloztam és két réteg átlátszó fóliával takartam be az összes útvonalat.

Aszfaltozás

Az út felületének kialakításához többféle ötletem volt. Először gipszréteggel próbálkoztam, de nem igazán sikerült megtalálni az optimális vastagságot. Vagy elvesztette a teszt jármű a húrral való kontaktust vagy teljesen hozzátapadt.

FONTOS! Ha valaki csak egy egyszerű hurkot szeretne kialakítani terepasztalára, válassza a FALLER rendszerét és az ahhoz elérhető – nem túl sok féle – járművet. A FALLER ugyanis az eredeti mágnessel jobban vette a gipsz felületen az akadályokat. Én a japán TOMYTEC mellett tettem le a voksomat, mert véleményem szerint több lehetőség van azok vezérlésére. A japán buszok alatt viszont erősebb mágnesek vannak.

A következő próba a sztirol lapra esett. Úgy gondoltam, ez elég vékony ahhoz, hogy egy rétegben az asztalra kerüljön, a ráfestett út pedig nagyon jól fog kinézni. A kinézettel nem volt probléma, a festék viszont egyrészt fényesebb lett a kelleténél (annak ellenére, hogy matt festéket fújtam rá!), másrészt nagyon csúszós lett. A csúszós úttest pedig nem csak a valóságban kerülendő! 🙂 A meg-megpörgő kerekek ugyanis amellett, hogy megváltoztatják a jármű irányát, nem tud olyan tapadó erő kialakulni a hátsó hajtott kerék és az útfelület között, ami az első futómű előtti mágnes-gitárhúr erőt legyőzi. Szerintem ennyi elég mára a fizikából…

A harmadik kísérlet egyelőre sikeresnek bizonyult. Két átlátszó fólia réteg tetejére jöhet az “aszfalt réteg”, ami nem más, mint csiszolópapír.

Csiszolópapír

Csiszolópapír

A csiszolópapír könnyen szabható az út kialakításának megfelelően. Amire figyelni kell, hogy a következő lap (sajnos nem lehet egyben kivágni, nincs 120 cm hosszú, 60 cm széles csiszolópapír) a menetirány szerint mindig alulra kerüljön. Ellenkező esetben az első futóművet irányító mágnes beleakadhat a felső papírrétegbe.

Ugyanígy figyelni kell két asztal egymáshoz illesztésekor. Ha mindkét irányban tervezzük a járművek közlekedését, a csiszolópapírt vágjuk be a felezővonalnál és a helyes irányra figyelve ollószerűen fűzzük egymásba.

Összefűzés

Összefűzés

Hamarosan jelentkezem a menetpróbával és a sárga busszal. 🙂