iparvágány címkéhez tartozó bejegyzések

Helyzetjelentés 2017. első feléről – második rész

Akkor folytassuk!

Vasúti átjáró

Vannak jó híreim is, meg rosszak is.

Vasúti átjáróból több is van, az elkészülési arány pedig elég rossz. Háromból kettő.

Kezdjük a rossz hírekkel: az idén még biztosan nem fog tudni átközlekedni a vasúti átjárón a FALLER rendszerű teherautó. Több tesztet is végeztem ez ügyben, de üzembiztosan nem tudott egyszer sem áthajtani az átjárón. A sztirol lap tetejének és a sínkorona magasságának egy szintbe hozása döntő fontosságú, de lényeges az is, hogy a mágneses kontakt elvesztése után (a két sínszál között és a sínek elhagyásakor) mindig megtalálja a jármű a helyes irányt. Ehhez több tesztet kell végrehajtani, ami idő hiányában át fog csúszni a jövő év elejére.

Fentiek miatt az iparvágánynál már nem is vagdaltam össze a már kész sztirol útfelületet, először a vasúti átjárót fogom hibabiztosra kialakítani, utána jöhet a kétszer kétsávos közút keresztezése az iparvágánnyal.

A jó hír viszont az, hogy sikerült lemodelleznem, milyen állapotok voltak 2012. körül ebben az átjáróban. Egy szakaszán ugyanis macskakövet is lehetett találni. Szerencsére nem nagy részen, így ujjaim megúszták némi izomlázzal.

WizzAir központ

A második modulon fog elhelyezkedni a WizzAir központ félbevágott épülete. Természetesen ezt is sztirol lapból ragasztottam össze. A nyílászárók beépítése és a festés még várat magára.

Játszótér

Az első modulon a vasút és a közút részein, valamint a családi házas kiskerteken kívül lesz még egy kutyafuttató, a másik oldalon pedig egy játszótér is – mivel ezek a valóságban is megtalálhatók.

Több gyártó is árul játszóteret N-es méretarányban, az én választásom egy japán termékre esett. Elég sokat lehet majd ezzel is bíbelődni… A mászókát origamiztam össze először.

Első két modul terepezése

Itt azt hiszem, elég, ha annyit írok: a képek önmagukért beszélnek. Még annyit, hogy köszönöm Krisztián aktív segítségét a terep kialakításában!

Felüljárósdi

A közúti felüljáró az első modulon funkcionálisan már 2015-ben is működött, akkor azonban még nem kapta meg végleges formáját. Itt volt az ideje a “feldíszítésének”.

A felüljáró többek között arról nevezetes, hogy nem csak felülről, hanem alulról is megfigyelhető. Éppen ezért az alsó részét is ki kellett dolgozzam egy kicsit.

Általában a közúti felüljárókat hosszú vasbeton gerendákra szokták építeni. Nem történt ez másként Szemeretelepen sem.

A gerendákat – ahogyan a felüljáró többi elemét is – sztirolból készítettem el, majd következhetett a festésük és ragasztásuk. Egy apró kulisszatitkot azért elárulok: csak a két szélső gerenda néz ki úgy, ahogyan az a valóságban is létezik. A többinek csak az alsó eleme van ráragasztva egy feketére festett lapra. Olyan szögből reményeim szerint nem lehet majd fényképezni, hogy ez a turpisság kiderüljön, oldalról azonban eléggé hasonlít a valódi kialakításhoz.

Az oldalsó beton elemekkel több időt foglalkoztam. Itt ugyanis a felső beton csík már adott volt, alá kellett befaragni úgy az egyenlő széles csíkokat, hogy azok is egyenlő távolságra legyenek egymástól. Ragasztás és festés után már felfedezhető némi hasonlóság az eredetihez képest. 🙂 A felüljáró teljes képe a következő bekezdésben lesz látható, mindjárt ki is derül, miért!

Útfestés és szalagkorlát

Egy útfelület útfestés nélkül elég szürke… mármint egyhangú. Dobjuk fel egy kicsit! Jöhet az előzőekben bemutatott MOLOTOW-toll!

De még mindig nem az igazi! Hiszen a gyorsforgalmi szalagkorláttal van elválasztva a Gyömrői úttól! A FALLER szerencsére árul szalagkorlátot. Nem túl olcsó, főleg, ha 10 doboznyi kell belőle, de megéri a látványért.

A járművek elől elzárt terület festése ismét dob egyet a modul kinézetén. Mondjuk én is dobtam egy hátast, mire felfestettem őket…

Sajnos némi hiba is csúszott a festésbe, egy rossz helyre pottyant fehér pötty formájában. A FALLER aszfalt festéke kiváló minőségű, szerencsére ezúttal is bizonyított. Egy új réteget mázoltam a hibás felületre, ami abszolút eltüntette a hibát. Ezt néhány helyen még kell majd alkalmaznom, a modulkészítés közepette ugyanis előfordul, hogy a már elkészített elemek sérülnek. Így van ez az aszfalt felülettel is, amikor az óvatlan munkásember például a fém vonalzót az útfelületre dobja… Olyankor is keletkezhet némi úthiba.

Valami még mindig hiányzik az út témából. A világítás! Erről már írtam, videót is nézhettetek róla, de az még csak teszt volt. Nézzük, hogy is néz ki a Ferihegyi úton!

Gondoljunk a gyalogosokra is! Jöhet a zebrafestés. Itt szeretnék bizonyítékul szolgálni arra, hogy a zebrák csíkjai fekete alapon fehérek. Na jó, a moduljaimon szürke alapon fehérek! 🙂

Végül nézzük, hogyan néz ki az első és második festett, terepezett modul kicsit távolabbról:

Még mindig vannak új témák, de ma eddig bírtam a klaviatúra felett… Hamarosan jelentkezem!

Újabb összefoglaló

Megint eltelt néhány hónap, amiben nem tétlenkedtem, de a blogírás kissé háttérbe szorult. Nézzük sorjában, mikkel foglalkoztam az elmúlt időszakban – amikor éppen nem egy 1:1 méretarányú gépjárművet vásároltam vagy a kificamodott bokámat kötözgettem, mert hogy ilyenek is voltak…

Bokafix

Bokafix

Infra sorompók

Ezeket a kütyüket nem a föld felett fogom használni. Modulrendszerem két végén, mint arról már írtam, egy-egy fordító modul lesz. Itt fognak megfordulni a közúton közlekedő járművek.

Ebbe a föld alatti részbe fogom beépíteni az infra sorompókat. Hogy miért? Mármint hogy milyen funkciójuk lesz? Egyszerre kettő is:

  1. Megállapítható lesz az elhaladó jármű sebessége
  2. Megállapítható lesz az elhaladó jármű típusa

A prototípus így néz ki:

A jobboldali képen piros körrel jelöltem az infra adókat és vevőket. A két sorompó fix távolságra van, a két jelszakadás időkülönbségéből már következtethetünk a jármű sebességére. A járművek hossza pedig megint ismert, így az egyik sorompó jelszakadásának hosszából megtudhatjuk, melyik jármű haladt éppen el.

Jármű típusok

Jármű típusok

Ezután már tetszés szerint lehet a következő útszakaszon elhelyezett sávváltót állítani. Például a gyorsabb jármű a belső sávba, a kamion a külső sávba.

Mivel – egyelőre – nem lesz beépítve a járművekbe követő elektronika, előfordulhatna, hogy egy gyorsabb jármű utoléri az előtte haladó lassabb járművet. Ezzel a rendszerrel az is megoldható, hogy a teljes (egyelőre 4,8 méter majd idővel 6 méterre bővülő) egyenes úton a gyors jármű annyival később induljon, hogy még éppen ne érje utol a modul végén az előtte haladót.

Természetesen adódnak azért problémák. Ilyen például a kamion vontatója és vontatmánya közötti rés.

Rés a pajzson

Rés a pajzson

Ha a sorompó “átlátna” rajta, egy fals, rövidebb járművet azonosítana, utána pedig közvetlenül egy másik fals jármű jönne. Ennek kiküszöbölésére a sorompókat kissé ferdén kell elhelyezni:

A megoldás

A megoldás

Ferihegy vágányosítás

A lefektetett parafa csíkra első körben kis csavarok szolgáltak a sínanyag rögzítésére.

A váltószívek is beforrasztásra kerültek és elkövettem azt a hibát, hogy a sínek betáp vezetékeit ekkor még nem forrasztottam be. Így a láthatatlan, sínek aljára való forrasztás helyett sajnos már csak azok külső oldalára tudtam forrasztani a vezetékeket. Az ágyazat kaviccsal reményeim szerint azért sokat fogok rajtuk takarni.

Betápforrasztás alulnézetből

Betápforrasztás alulnézetből

Tertozok még egy magyarázattal: miért nem fektettem az összes sínt parafára? Ennek egyszerű oka van: a valóságban a két fővágány és a mellékvágányok magassága között jelentős eltérés van.

Magasság különbség

Magasság különbség

Mivel a mellékvágányokon nem lesz jelentős forgalom, a zajcsillapítás itt nem fog szerepet játszani. Inkább elhagytam ezen a részen a parafa csíkot, ellenkező esetben a fő vágányokat nagyon magasra kellett volna emelni.

Fekete-fehér, igen-nem

Ferihegyen és Szemeretelepen (és erről még elég kevés szó esett, ezért itt és most is jelzem, hogy a repülőgépes terminál mellett nem egy, hanem rögtön két állomást kell megépítenem!) a valóságban betonaljas síneket lehet látni:

Így az én választásom is a betonaljas Code 55 sínfajtára esett. A probléma viszont ott kezdődött, hogy kitérőkből csak fekete, azaz faaljas példányokat lehet kapni. A megoldás: festés. Szerencsére manapság már mindenféle színárnyalat megtalálható a boltokban. Én a Vallejo termékpalettájáról választottam.

A színpróbák (sötét szürke, világosabb szürke, Vallejo, fehér) után egy porosodó kitérőn próbáltam ki a legmegfelelőbb színárnyalatot. Tetszett, így következhetett mind a 11 kitérő átfestése. A fenti képen azért látható a különbség az eredeti fekete és az átfestett kitérő között.

Perselyezés, modulok szétvágása

A modulokat két csavarral szokás egymáshoz rögzíteni. Többvágányos moduloknál azonban ajánlott egy kicsivel több pozicionáló elem használata. Ezek lehetnek akár fa stiftek is, én fém “perselyeket” választottam. Kiindulásként egy bútorösszehúzó anyát vettem, amire ráhegesztettem egy nagyobb alátétet. Az eredmény beépítve így néz ki az egyik és a másik oldalról:

A perselyekbe nem szükséges csavart tenni, azok csak a pozicionáláshoz kellenek. A két modul összehúzásához elegendő az általában használt két egyszerű csavar.

A perselyezés után jöhet a modulok síneknél történő szétvágása (még összeszereléskor egy vágótárcsa vastagságú lapkát jó, ha beteszünk a két modul közé), majd utána a sínpszálak szintbe reszelése.

Vasúti átjáró 1

Ezzel az elemmel első körben nem akartam bajlódni, közkívánatra azonban mégis bekerül az első verzióba. Ez az átjáró a terminál előtt, a gyalogos felüljáró alatt helyezkedik el. Manapság már csak keveset használják, bár egy éve felröppent a hír, hogy csaknem egy évtizedet követően ismét üzemképes iparvágány köti össze a repülőteret a magyarországi vasúthálózattal. Engedtem az erőszaknak:

Autók a parkolóban

Május végén megérkezett néhány közúti jármű is, így eljátszogattam velük picit:

A videóban a Terminál épülete is felbukkan, igaz, még csak 2D-s alakban. Azóta már sikerült három dimenzióssá varázsolni, de egyelőre csak papírból.

A vasútmodellezés örök kompromisszum. Itt most éppen az épület méretével gyűlt meg a bajom. Mivel a teljes modulhosszban is csalnom kellett egy picit, a terminál mérete sem N-es méretarányban fog elkészülni. Néhány próba-makett kivágása után az 1:220-as, más néven Z-s méretarány mellett tettem le voksomat. Remélem, nem szembetűnő a méretek közötti különbség.

Rozsdásítás

Térjünk vissza egy kicsit a vasútra, annak is a festésére. A talpfák… akarommondani betonaljak festése nem elegendő a valósághű hatás előállítására. A sínek ugyanis szép fényes állapotban kaphatók. Nekiállhatunk tehát rozsdásítani. Az időt azonban jó, ha felgyorsítjuk, használjunk festéket:

A festék ezesetben is Vallejo volt.

Remélem a több hónapos hírzárlat után elegendő mennyiségű infót osztottam meg veletek. Már most elkezdtem gyűjteni a következő poszt fejezeteit, azonban meg kell mondjam, mostanában inkább a modulépítéssel töltöm felszabadított időmet. És még így is van esélye, hogy nem fogok elkészülni az október 9-11. között megrendezésre kerülő TEMOFESZT-ig. 😦 A Ferihegy megálló modulja idén biztosan nem készül el, remélem a többi modul “kiállítható” minősítést fog kapni szeptember végén. Ez nem azt jelenti, hogy minden funkció működni fog rajtuk, a tökéletesítés biztosan a jövő évre fog maradni.