közúti közlekedés címkéhez tartozó bejegyzések

Az ígért videó

Végre összeállt a videó, aminek minőségéért előre is elnézést kérek. Sajnos a kiállítás alatt nem volt sok időm felvételeket készíteni, miközben a vasúti és a közúti közlekedést is magam irányítottam. Azért így is vannak olyan vágások, amiken egyszerre több mozgó szerelvény és több mozgó közúti jármű is megfigyelhető. Természetesen FALLER és TOMYTEC rendszerű járművek is rótták a köröket.

A FALLER kisteherautók bizonyultak a legmegbízhatóbbnak, de Murphy azért most is jelen volt. A három teherautó közül azért mindig ment egy.

A Tomytec buszoknak sajnos annyira elkoptak a gumijai, hogy néha csak kapartak szegények. Azokat kissé kíméletes menetrend szerint üzemeltettem.

Rövid időre a FALLER kamiont is feltettem az asztalra, de a biztos üzemhez még annak finomhangolása szükséges.

A videó végén pedig egy RC kamiont láthattok, természetesen N-es méretarányban. Öröm volt nézni, ahogyan a kis kamion manőverezett a 4-es úton vagy éppen Ferihegy A-portáján.

A projektnek természetesen nincs vége, még készül a teendők listája, ami nem lesz rövid. Hamarosan újra jelentkezem ezeken az oldalakon, addig is következzen a várva-várt videó összeállítás:

Reklámok

MiWuLa – második felvonás

A fenti cím nem véletlen! Wunderlandban még színház is van! A Rómeó és Júliát adták éppen. Ezzel kezdődik a harmadik videó.

Ebben a részben – mármint a videóban – kapott helyet közép Németország, Hamburg és Skandinávia is.

Hamburgban nagyon sok épületre rá lehet ismerni. Ilyen például a Szent-Mihály templom, a Filharmónia (ezt nem rég’ adták át, mind a valóságban, mind a modellvilágban), de még a Wunderland is felfedezhető – a Wunderlandban. A városi kikötő, a teherkikötő és a híd forgalma akár a valóságról készített pillanatfelvétel is lehetne.

A Filharmónia épületét szétnyithatóra készítették. Így a látogatók megcsodálhatják a belsején kívül a zenekart is. Akik – bocsánat a szóhasználatért, de olyan, mintha élő emberek játszanának -, szóval akik mozognak! Mind! Még a karmester is!
A teltházas stadionban éppen futballmeccset játszanak. A közönség felhördül, éljenez, villognak a vakuk. Fantasztikus a látvány!

Skandináviában természetesen a hatalmas hajók is közlekednek. Kikötnek, kikerülik a szigeten világító… tornyot, este pedig karácsonyfává változnak.

A havas táj is meglehetősen élethű lett. Itt is minden mozog, a korcsolyázóktól kezdve a meteorológiai ballonon át a jegesmedvéig. Tessék nézni a videót:

A négyfelvonásosomat Amerikával zárom. Ha Amerika, akkor nem maradhat el Miami Beach, a kaszinók Las Vegasban, az űrrepülő, az 51-es körzet és a Grand Canyon. És a fények!

Az eddigi asztalok többségén is volt közúti közlekedés, itt azonban szinte élt a közút. Nem volt olyan pillanat, amikor egyetlen jármű sem haladt A-ból B-be. De inkább az volt a jellemző, hogy legalább három-négy jármű kergette egymást biztos távolságból. És ha eljött az este, fényben pompáztak az épületeken kívül az országút kamionjai is.

Mindezt hány számítógéppel, hány operátor tudja lekezelni? Erre az előző bejegyzésben említett kulisszák mögötti videókban keresendő a válasz. Én mindenesetre a közönség előtt üzemelő irányítópultot lefényképeztem:

Irányító terem

Irányító terem

És végül jöjjön a ráadás! A videókban már gondolom sikerült sok “szituációt” észrevenni. Ez ott a helyszínen úgy működött, hogy a látogató először ámulva lépett be egy-egy terembe és megcsodálta az 1:87 méretarányhoz képest is hatalmas méretű építményeket. Svájc hegyei például 6 méteresek! Egy-egy koncerten 20.000-es nézőközönség álldogált. A skandináv “medencében” 30.000 liter víz csobogott. Csak a Filharmónia 9 négyzetméternyi területet foglalt el. Ez egyébként 15.000 munkaóra alatt készült el és 350.000 Euróba került. Ha már a számoknál tartunk, a repülőtér 3.500.000 Euróból állt össze…

Nos a megdöbbenés után a látogató megpróbálta becsukni ámuló ajkait, majd közelebb lépett az építményekhez és elkezdte felfedezni a részleteket – már amennyit tudott. Síugró hóember, Old Shatterhand és Winnetou, a kapitány anyósa a hajóhídon, a szállodák szobáinak titkai… 😉

Azután következhetett a mozgó jelenetek felkutatása: a házra dőlő fa a mérges házi asszonnyal, a reptér raktárában a béka-verseny (itt még egy krokodilt is felfedezhetett a szemfüles videónézegető), a nyári bobpálya, a lovagi torna, a szellemek, az UFO-reptetés, a bányarobbantás, hogy csak néhányat emeljek ki a számtalan nyomógombos jelenet közül.

A videókba a mozgó eseményeket próbáltam belezsúfolni, itt pedig álljon egy csokorra való azokból a többnyire statikus jelenetekből, amiket én magam találtam meg és volt időm azokat lefotózni is:

Nem lenne teljes a tudósítás, ha nem szólnék a negatívumokról:

Tömeg volt. Mondjuk erről a szervezők nem tehetnek. Kétségtelen, a produkció annyira népszerű, hogy a föld minden pontjáról csodájára járnak. Apropó! Adós vagyok még a nap vége felé feljegyzett statisztikával:

Egy szokványos, hétfői napon a számok szerint 2.000 vendége van a kiállításnak. Rájuk férne az a fizikális terjeszkedés, amit már megemlítettem tegnap. Úgy a két-háromezer nézelődő kényelmesebben tudná szemügyre venni a terepet.

A másik, már szintén említett “probléma” az asztalok mérete. Így valóban impozáns látványt nyújt a végtelenbe tűnő városrészlet vagy Skandinávia tengere, mégis hiányt érez a látogató, mert az olajfúró tornyot például nem szemlélheti meg 20 centiméterről.

A harmadik negatívum a vasúti gördülő állomány (el)használtsága. Talán a videókon is hallható néha, amikor elhalad egy-egy vonat vagy U-Bahn és nyikorognak a tengelyei. Ha már adnak a mozdonyok és a környezet hangjára, ezt a zavaró hatást némi olajozással kiküszöbölhetnék.

A hanggal kapcsolatban még a repülőtéren éreztem úgy, hogy a kelleténél hangosabbra vannak állítva a repülők. Ott csak fárasztó volt egy idő után az örökké süvítő hajtóművek zaja. Aztán otthon megnézve a felvételeket még csalódottabb lettem. A propelleres gépek hangja abszolút nem hallható.

Mindezek ellenére azt hiszem maradandó élményt kaptunk ezalatt a rövid nap alatt és nem nagyon gondolkoznék, ha a – közeli vagy távoli – jövőben valaki megkérdezné tőlem:

– Nem kísérsz el Hamburgba néhány napra?

Csak már kérdezné valaki…! 😀

 

Miniversum – közúti közlekedés

A Miniversum nyitónapja kicsit csalódás volt számomra, mert már akkor nagyon vártam a közúton mozgó járművek megjelenését.

Aztán jött az új év, de a sok újdonság mellett a buszok, teherautók még mindig várattak magukra.

Végül elérkezett a múlt hétvége! De akkor már tudtam: néhány hete beindultak a gumikerekű járművek motorjai is! Készítettem is egy rövid videót, ami kizárólag a közúti közlekedést mutatja be. Érdemes lesz azonban néhány nap múlva visszalátogatni ehhez a bejegyzéshez, mert egy bónusz videót is összevágok az eddig még nem látott, más újdonságokból.

A Miniversum csapata ismét jó munkát végzett, bár kritikus szememnek azért feltűnt néhány apróság. Az asztalokon kialakított hurkok például bolondbiztosak, nem adnak esélyt két jármű összeütközésére. Így viszont egy hurkon egyszerre csak egy jármű tud haladni.

A hegyi buszjárat és a villamos vonala ugyan keresztezik egymást, de itt elektronika szabályozza, mikor indulhat a busz. Sajnos elég sokat kell várjanak az utasok, amíg a villamos visszajön a fordulóból.

A másik kivételt a zöld buszoknál vettem észre, itt viszont a két indítási pont kellő távolságra van egymástól ahhoz, hogy utolérjék egymást a járművek.

Egy főútról való lefordulás is látható a videón, amit a valóságban a rend őrei valószínűleg nem néznének jó szemmel.  Az első megtalálója kap tőlem egy baráti hátba veregetést! 🙂

A kőbánya teherautójának vezetője pedig a Hungaroringen képzelhette magát, úgy nyomta a gázt. Alig tudtam követni mozgását a kamerával.

A fenti, szőrösszívű megjegyzéseim ellenére természetesen csillogó szemekkel követtem végig a mozgásokat, nyomkodtam többször is a zöld jelzésű gombokat – mert hogy a járművek többségének indítását a látogatók végezhetik el! Tessék kipróbálni!

UPDATE

És végre megtekinthető a Bónusz videó is:

Közúti közlekedés állapota

Legutóbbi bejegyzésem videóját nem akartam “szét trollkodni” a 160-as méretarányú Ferihegyen való közúti közlekedés jelenlegi állapotának részletesebb bemutatásával – egyeseknek az a másfél percnyi beszúrás is kiszúrásként hatott…
Fentiek miatt – mármint hogy nem mutattam meg mindent – jött létre ez az újabb bejegyzés.

Ferihegy 1 Terminál előtt

Ferihegy 1 Terminál előtt

A tervezetten valamilyen közúti járművel járható területeket már aszfalt borítja, ami alatt az acél vezetőszál is le van fektetve.
A teherautó be tud fordulni az A-portához, majd egy hurok megtétele után távozik a teherportán. A belső parkolóban két további teherautó fog tudni várakozni.

A busz végig tud haladni a terminál előtt, majd továbbhalad Szemeretelep irányába. A megállóba már be tud fordulni, a stopmágnesek beépítése után rövid várakozást követően fog tovább indulni.

Az egyelőre 4,8 méter hosszú modulrendszer mindkét végén, a fordító modulokon üzemelnek a rejtett közúti szakaszok. Az egyik, Vecsés felőli oldalon csak egy hurok van, itt sávváltó fogja szabályozni, hogy az előbukkanó két sáv közül a belsőben vagy a külsőben folytatja útját a jármű.
A Szemeretelep utáni fordító modulban két hurok került lefektetésre. Az egyik a gyorsforgalmi szakaszt, a másik a mellette vezető, amúgy kétsávos szakaszt fordítja. Ez a lenti videón is észrevehető. A belső kör nem fog tartalmazni sávváltót, a külső körben lesz lehetőség a külső és belső sáv választására.

Szemeretelepen, a vasútpálya másik oldalán, a fő útvonaltól függetlenül került kialakításra egy négymegállós buszvonal.

Az eredeti tervek szerint ide a vasúti átjárón keresztül közlekedtek volna a járművek, egyszer talán még ez is össze fog jönni. A közeljövőben nem. Előbb többek között a teljes tereprendezés, a sávok felfestése, a sávváltók és stopmágnesek beüzemelése, a közlekedési lámpák, a közvilágítás,  néhány száz utas, járókelő és néhány tucat gépjármű elhelyezése, a hiányzó, 1,2 méteres, Ferihegy vasúti megállót is tartalmazó modul megépítése, valamint a vasúti pályaszakasz kitérőinek bekötése fog következni. Nem feltétlenül ilyen sorrendben…

A szemeretelepi felüljáró sem kapta még meg a végleges formáját, de funkcionálisan már működik. Alatta azonban még a fent leírtak miatt jó ideig nem lesz automatikus közlekedés.

Felüljáró

Felüljáró

Szóval van még teendő bőven, lehet fogadásokat kötni, mi mikorra fog elkészülni. 🙂

A közúti közlekedés jelenlegi készültségi állapotát bemutató videó most következik:

 

Jó hírek – rossz hírek

Kezdjük a rossz hírrel:

Az elmúlt két hónapban, mintha időgépbe pottyantam volna, olyan gyorsan telt el. Be kell látnom, igaza volt azoknak, akik arra fogadtak, nem lesz kész Ferihegy a TEMOFESZT 2015 kezdetéig. A vérprofik azt mondják, még 300-400 munkaóra. Én azt mondom, egy év alatt legalább annyit fog fejlődni, mint az elmúlt egy évben. És még akkor sem lesz kész… De mostantól már látványos lesz a fejlődés, eddig “csak” a kulisszák mögötti dolgokkal kellett foglalkozni.

A jó hír:

Ferihegy moduljai mégis láthatók lesznek a TEMOFESZT 2015-ön! Igaz, csak a “Fejlesztés alatt” szekcióban, az N-es méretű modulasztalok területének belsejében. Kívülre a már eddig megszokott, minőségi modulok és néhány vadonatúj, kiállításra érett modul kapott helyet.

Nézzük, mi történt az elmúlt két hónapban:

Közút anyaga – ismét gipsz teszt

Két hónappal ezelőtt nagyon úgy nézett ki, hogy nem jön össze a közúti közlekedés moduljaimon. Egy előző hozzászólásomban bemutatott döntésem ugyanis vakvágánynak minősült – értitek, vakvágánynak! 🙂  A csiszoló papír leragasztva kiváló felületet adna a közlekedéshez, az illesztéseknél, illetve a ragasztás nélküli papírszéleken azonban egy idő után felperdül a papír:

Ez azon felül, hogy nem túl esztétikus, még a működést is zavarja: eltérítheti a járműveket.
Ismét végeztem tehát egy gipsz-tesztet, ezúttal nagyobb felületen:

A végeredményen feltűnt Murphy rajtam vigyorgó arca, ami néhány nap múlva kiegészült egy apró repedéssel. A gipszelést ezért végleg elvetettem. Nagyon koszolós, macerás a gipszelés. Vagy híg lesz a massza vagy hamar megköt, gyorsan kell vele dolgozni.
Ha sikerül is elsőre, a modulok szállítására is gondolni kell. A sérülékeny gipsz nem felel meg a kívánalmaknak.

Visszakanyarodtam a sztirol laphoz! Előző tesztjeimen némi futómű kipörgésről számoltam be, most próbáltam változtatni a felületen. Klubtársunk, Feri javaslatára kipróbáltam a FALLER útburkolat festékét:

Faller 180506

Faller 180506

Ezen a felületen már lényegesen jobb gördülési eredményeket értem el.

Az út anyagához kipróbáltam még egy alapanyagot: a balsafát. Ezt is Feri javasolta. Mondjuk ez nem jött be. 🙂 Szépnek szép, a felülete is valósághű, de még a fél milliméteres fa is vastagnak bizonyult, a követő mágnes mindig elvesztette a vezető szálat. Kivágva a balsafából a középvonalat (szerintetek ez mennyi idő volt?!) már jól közlekedett rajta a jármű, de hogy nézne ki az út felület mindenféle cikázó vonalakkal együtt.

Aszfalt teszt - balsafa, sztirol, festett sztirol

Aszfalt teszt – balsafa, sztirol, festett sztirol

A sztirol lap mellett döntöttem. Ezúttal (egyelőre 🙂  ) végleg! A bejegyzés végén látható videókban remélem látszik, hogy ez a döntés már helyesnek bizonyult.

Modulok terepesítése

A sok funkcióteszt után végre elérkezett az idő, hogy elkezdjem “befedni” a modulokat. Nagy segítségemre voltak ebben a klub tapasztaltabb tagjai. Rengeteg tanáccsal láttak el, talán túl sokkal is egyszerre. Valami megmaradt, valami nem. 🙂 A terepezés leírására most nem térnék ki bővebben, erről elég sok anyag olvasható amúgy is a Neten – és nem is értek annyira hozzá 🙂 . Következzen inkább néhány kép az őrleményezésről, az aljzatkavicsolásról és a füvezésről:

Busz fordítóhurok Szemeretelepen

Már ötödik éve tapasztalom, hogy a vasútmodellezés örök kompromisszumokkal jár. Szerény véleményem, hogy nem létezik a valóságosra 100%-ig hasonlító modell, makett, épület, jármű vagy akár utcarészlet.

Nekem azonban már megaprojektem kezdetén sem az volt a célom, hogy azonos mennyiségű fűszálat jelenítsek meg a terepen. Előnyben részesítem a technikai megvalósítást, a látványt, a játszhatóságot.

Egyrészről ezért változtattam Szemeretelep buszos közlekedésén. Eredetileg erre az oldalra a vasúton keresztül jött volna át a busz. Az már két hónappal ezelőtt látszott, hogy ezt nem fogom tudni megvalósítani. Ez volt a másik ok. Helyette beszúrtam egy fordulókört az átjáró után, így egy külön hurkon, a főútvonalat és a vasúti közlekedést sem zavartatva fogja róni a köröket egy BKV-jármű.

Sztirol ragasztás és útfestés

A tesztet gyorsan követte a nagyüzemi ragasztás, majd az útfestés. A később felhelyezendő épületeket, illetve füves-fás-bokros részeket kivágva ragasztottam fel a sztirol lapot, majd száradás után az egész felületet lefestettem aszfalt színűre.

Az útburkolati jelek felfestése a következő év feladata lesz… 😦

Terminál épület

Előző bejegyzésemben már feltűnhetett néhány fotón Ferihegy 1 terminál épülete is. Ez saját készítésű lesz. A terveket DraftSight szoftverben rajzoltam meg, majd kinyomtatva megnéztem az arányait.
Jónak tűnt, így másik klubtársunkhoz, Sanyihoz fordultam. Ő vágta ki marógépén sztirolból az épület első falait.

Azért még így is van mit kézzel vagdosni. Az első A4-es méretű lapon például több mint 400 darab kikönnyített ablakot kellett eltávolítani. Mondtam már, hogy utálom a Windowst? 😀

Összeállítás és teszt TEMOFESZT 2015 előtt

Már nagyon várjuk a kiállítást. Az izgalom is felfokozott a klubban… Már hónapok óta…
A puding próbája az evés, nézzük meg, működik-e egyben a modul, még mielőtt nagyon felsülnénk a látogatók előtt!

Összeállítás

Összeállítás

Erről már videó is készült:

Ne tévesszen meg senkit a sebesség! Ha ilyen sebességgel nem siklik a szerelvény, a valósághű sebességgel sem fog.

Felüljáró

A vasúti átjáró működtetése nem jött össze a kiállításig, a felüljáró azonban úgy néz ki, üzemelni fog. Bejegyzésem végén itt egy videó a tesztről. Legközelebb már a TEMOFESZT-ről fogok jelentkezni!

 

Hófehérke, Piroska és a Nagy kékségek

Oldalaim jobbára a közúti közlekedés modellezéséről szólnak, de azért lássuk be, egy terepasztalon, főleg egy modul asztalon elengedhetetlenül szükséges a kötött-pályás modellezés bemutatása is. Nem lesz ez másképpen Ferihegyen sem. Vásároltam tehát néhány gombot a kabáthoz 🙂 többek között egy ilyen szép mozdonyt:

ÖBB 2048

ÖBB 2048

De mit kezdjünk Ferihegyen egy osztrák színekben közlekedő mozdonnyal. Semmit! Öltöztessük át! Már úgyis régen foglalkoztunk 3D-nyomtatással!

Szétszedtem szegény mozdonyt és lemértem belsejének méreteit.

Azután elkezdtem nézegetni a magyar témájú dízeleket, vajon melyik hasonlíthat a V100-ashoz. Az M43/47 bizonyult a legjobb választásnak. Beszereztem pár jellegrajzot és legjobb tudásomhoz mérten megrajzoltam az eredeti változatot 1:160-as méretben és erre ráillesztettem a mozdony belsejét. Néhány milliméterrel meg kellett növeljem a méreteket, ami a szegecsszámolóknak biztosan nem fog tetszeni, de úgy gondoltam, inkább együtt élek ezzel a kompromisszummal, minthogy egy osztrák szerelvény közlekedjen a magyar főváros egyik állomásán.

Már csak a nyomtattatás maradt hátra, amit ezúttal is a Varinex Zrt. kollégái végeztek el. Megszületett tehát Hófehérke:

Ezúttal az átlátszó anyag mellett egy strapabíróbb anyaggal is próbálkoztunk. Ez más nyomtatási technológia, Szelektív Lézer Szinterezésnek (SLS) hívják. Bár az anyag sokkal nagyobb erőhatásokat és tartós nyúzást bír ki, sajnos ilyen méretarányban nagyon szembetűnő az alap szemcsés felülete. Következzen a festés! Nézzük Piroskát!

A “Dácsia” első prototípusán még jó néhány dolgot kell változtatni, hogy hasonlítson a valós életben látható testvéréhez, kezdetnek azonban nem rossz. 🙂 Sőt! A következő verziónál valószínűleg visszatérek a régebbi nyomtatási technológiához, annak egyelőre jobb a felbontása:

M47-esek

M47-esek

Hófehérke és Piroska már megvolt. Nem beszélgettünk még A nagy kékségről. Nem is egyről! Mindjárt kettőről! Persze ők is Hófehérkeként kezdték:

A festés után azonban már érthető, miért adtam a harmadik/negyedik szereplőnek a címbéli neveket:

Sajnos ezeken a képeken, és tapintásra is felfedezhető a szemcsés felület. Vissza kell térni az előző, átlátszó verzióra.

TEMOFESZT 2014

Ezen a kiállításon még nem lesz látható Ferihegy, de egyrészt az N-es csapat tagjaként én is ott fogok ólálkodni a kordonon belül, másrészt árgus szemekkel fogom figyelni, ki milyen megoldásokat használ a közúti közlekedés modellezéséhez.

Egyelőre a -2. napon vagyunk túl, csapatunk gyakorlatilag elsőként szerelte össze modulasztalát a kiállító térben. Holnap (ma) következnek a finomhangolások, aztán az éles üzem, majd jöhetnek a látogatók!

Még fogok jelentkezni!