N-es címkéhez tartozó bejegyzések

Jó hírek – rossz hírek

Kezdjük a rossz hírrel:

Az elmúlt két hónapban, mintha időgépbe pottyantam volna, olyan gyorsan telt el. Be kell látnom, igaza volt azoknak, akik arra fogadtak, nem lesz kész Ferihegy a TEMOFESZT 2015 kezdetéig. A vérprofik azt mondják, még 300-400 munkaóra. Én azt mondom, egy év alatt legalább annyit fog fejlődni, mint az elmúlt egy évben. És még akkor sem lesz kész… De mostantól már látványos lesz a fejlődés, eddig “csak” a kulisszák mögötti dolgokkal kellett foglalkozni.

A jó hír:

Ferihegy moduljai mégis láthatók lesznek a TEMOFESZT 2015-ön! Igaz, csak a “Fejlesztés alatt” szekcióban, az N-es méretű modulasztalok területének belsejében. Kívülre a már eddig megszokott, minőségi modulok és néhány vadonatúj, kiállításra érett modul kapott helyet.

Nézzük, mi történt az elmúlt két hónapban:

Közút anyaga – ismét gipsz teszt

Két hónappal ezelőtt nagyon úgy nézett ki, hogy nem jön össze a közúti közlekedés moduljaimon. Egy előző hozzászólásomban bemutatott döntésem ugyanis vakvágánynak minősült – értitek, vakvágánynak! 🙂  A csiszoló papír leragasztva kiváló felületet adna a közlekedéshez, az illesztéseknél, illetve a ragasztás nélküli papírszéleken azonban egy idő után felperdül a papír:

Ez azon felül, hogy nem túl esztétikus, még a működést is zavarja: eltérítheti a járműveket.
Ismét végeztem tehát egy gipsz-tesztet, ezúttal nagyobb felületen:

A végeredményen feltűnt Murphy rajtam vigyorgó arca, ami néhány nap múlva kiegészült egy apró repedéssel. A gipszelést ezért végleg elvetettem. Nagyon koszolós, macerás a gipszelés. Vagy híg lesz a massza vagy hamar megköt, gyorsan kell vele dolgozni.
Ha sikerül is elsőre, a modulok szállítására is gondolni kell. A sérülékeny gipsz nem felel meg a kívánalmaknak.

Visszakanyarodtam a sztirol laphoz! Előző tesztjeimen némi futómű kipörgésről számoltam be, most próbáltam változtatni a felületen. Klubtársunk, Feri javaslatára kipróbáltam a FALLER útburkolat festékét:

Faller 180506

Faller 180506

Ezen a felületen már lényegesen jobb gördülési eredményeket értem el.

Az út anyagához kipróbáltam még egy alapanyagot: a balsafát. Ezt is Feri javasolta. Mondjuk ez nem jött be. 🙂 Szépnek szép, a felülete is valósághű, de még a fél milliméteres fa is vastagnak bizonyult, a követő mágnes mindig elvesztette a vezető szálat. Kivágva a balsafából a középvonalat (szerintetek ez mennyi idő volt?!) már jól közlekedett rajta a jármű, de hogy nézne ki az út felület mindenféle cikázó vonalakkal együtt.

Aszfalt teszt - balsafa, sztirol, festett sztirol

Aszfalt teszt – balsafa, sztirol, festett sztirol

A sztirol lap mellett döntöttem. Ezúttal (egyelőre 🙂  ) végleg! A bejegyzés végén látható videókban remélem látszik, hogy ez a döntés már helyesnek bizonyult.

Modulok terepesítése

A sok funkcióteszt után végre elérkezett az idő, hogy elkezdjem “befedni” a modulokat. Nagy segítségemre voltak ebben a klub tapasztaltabb tagjai. Rengeteg tanáccsal láttak el, talán túl sokkal is egyszerre. Valami megmaradt, valami nem. 🙂 A terepezés leírására most nem térnék ki bővebben, erről elég sok anyag olvasható amúgy is a Neten – és nem is értek annyira hozzá 🙂 . Következzen inkább néhány kép az őrleményezésről, az aljzatkavicsolásról és a füvezésről:

Busz fordítóhurok Szemeretelepen

Már ötödik éve tapasztalom, hogy a vasútmodellezés örök kompromisszumokkal jár. Szerény véleményem, hogy nem létezik a valóságosra 100%-ig hasonlító modell, makett, épület, jármű vagy akár utcarészlet.

Nekem azonban már megaprojektem kezdetén sem az volt a célom, hogy azonos mennyiségű fűszálat jelenítsek meg a terepen. Előnyben részesítem a technikai megvalósítást, a látványt, a játszhatóságot.

Egyrészről ezért változtattam Szemeretelep buszos közlekedésén. Eredetileg erre az oldalra a vasúton keresztül jött volna át a busz. Az már két hónappal ezelőtt látszott, hogy ezt nem fogom tudni megvalósítani. Ez volt a másik ok. Helyette beszúrtam egy fordulókört az átjáró után, így egy külön hurkon, a főútvonalat és a vasúti közlekedést sem zavartatva fogja róni a köröket egy BKV-jármű.

Sztirol ragasztás és útfestés

A tesztet gyorsan követte a nagyüzemi ragasztás, majd az útfestés. A később felhelyezendő épületeket, illetve füves-fás-bokros részeket kivágva ragasztottam fel a sztirol lapot, majd száradás után az egész felületet lefestettem aszfalt színűre.

Az útburkolati jelek felfestése a következő év feladata lesz… 😦

Terminál épület

Előző bejegyzésemben már feltűnhetett néhány fotón Ferihegy 1 terminál épülete is. Ez saját készítésű lesz. A terveket DraftSight szoftverben rajzoltam meg, majd kinyomtatva megnéztem az arányait.
Jónak tűnt, így másik klubtársunkhoz, Sanyihoz fordultam. Ő vágta ki marógépén sztirolból az épület első falait.

Azért még így is van mit kézzel vagdosni. Az első A4-es méretű lapon például több mint 400 darab kikönnyített ablakot kellett eltávolítani. Mondtam már, hogy utálom a Windowst? 😀

Összeállítás és teszt TEMOFESZT 2015 előtt

Már nagyon várjuk a kiállítást. Az izgalom is felfokozott a klubban… Már hónapok óta…
A puding próbája az evés, nézzük meg, működik-e egyben a modul, még mielőtt nagyon felsülnénk a látogatók előtt!

Összeállítás

Összeállítás

Erről már videó is készült:

Ne tévesszen meg senkit a sebesség! Ha ilyen sebességgel nem siklik a szerelvény, a valósághű sebességgel sem fog.

Felüljáró

A vasúti átjáró működtetése nem jött össze a kiállításig, a felüljáró azonban úgy néz ki, üzemelni fog. Bejegyzésem végén itt egy videó a tesztről. Legközelebb már a TEMOFESZT-ről fogok jelentkezni!

 

Újabb összefoglaló

Megint eltelt néhány hónap, amiben nem tétlenkedtem, de a blogírás kissé háttérbe szorult. Nézzük sorjában, mikkel foglalkoztam az elmúlt időszakban – amikor éppen nem egy 1:1 méretarányú gépjárművet vásároltam vagy a kificamodott bokámat kötözgettem, mert hogy ilyenek is voltak…

Bokafix

Bokafix

Infra sorompók

Ezeket a kütyüket nem a föld felett fogom használni. Modulrendszerem két végén, mint arról már írtam, egy-egy fordító modul lesz. Itt fognak megfordulni a közúton közlekedő járművek.

Ebbe a föld alatti részbe fogom beépíteni az infra sorompókat. Hogy miért? Mármint hogy milyen funkciójuk lesz? Egyszerre kettő is:

  1. Megállapítható lesz az elhaladó jármű sebessége
  2. Megállapítható lesz az elhaladó jármű típusa

A prototípus így néz ki:

A jobboldali képen piros körrel jelöltem az infra adókat és vevőket. A két sorompó fix távolságra van, a két jelszakadás időkülönbségéből már következtethetünk a jármű sebességére. A járművek hossza pedig megint ismert, így az egyik sorompó jelszakadásának hosszából megtudhatjuk, melyik jármű haladt éppen el.

Jármű típusok

Jármű típusok

Ezután már tetszés szerint lehet a következő útszakaszon elhelyezett sávváltót állítani. Például a gyorsabb jármű a belső sávba, a kamion a külső sávba.

Mivel – egyelőre – nem lesz beépítve a járművekbe követő elektronika, előfordulhatna, hogy egy gyorsabb jármű utoléri az előtte haladó lassabb járművet. Ezzel a rendszerrel az is megoldható, hogy a teljes (egyelőre 4,8 méter majd idővel 6 méterre bővülő) egyenes úton a gyors jármű annyival később induljon, hogy még éppen ne érje utol a modul végén az előtte haladót.

Természetesen adódnak azért problémák. Ilyen például a kamion vontatója és vontatmánya közötti rés.

Rés a pajzson

Rés a pajzson

Ha a sorompó “átlátna” rajta, egy fals, rövidebb járművet azonosítana, utána pedig közvetlenül egy másik fals jármű jönne. Ennek kiküszöbölésére a sorompókat kissé ferdén kell elhelyezni:

A megoldás

A megoldás

Ferihegy vágányosítás

A lefektetett parafa csíkra első körben kis csavarok szolgáltak a sínanyag rögzítésére.

A váltószívek is beforrasztásra kerültek és elkövettem azt a hibát, hogy a sínek betáp vezetékeit ekkor még nem forrasztottam be. Így a láthatatlan, sínek aljára való forrasztás helyett sajnos már csak azok külső oldalára tudtam forrasztani a vezetékeket. Az ágyazat kaviccsal reményeim szerint azért sokat fogok rajtuk takarni.

Betápforrasztás alulnézetből

Betápforrasztás alulnézetből

Tertozok még egy magyarázattal: miért nem fektettem az összes sínt parafára? Ennek egyszerű oka van: a valóságban a két fővágány és a mellékvágányok magassága között jelentős eltérés van.

Magasság különbség

Magasság különbség

Mivel a mellékvágányokon nem lesz jelentős forgalom, a zajcsillapítás itt nem fog szerepet játszani. Inkább elhagytam ezen a részen a parafa csíkot, ellenkező esetben a fő vágányokat nagyon magasra kellett volna emelni.

Fekete-fehér, igen-nem

Ferihegyen és Szemeretelepen (és erről még elég kevés szó esett, ezért itt és most is jelzem, hogy a repülőgépes terminál mellett nem egy, hanem rögtön két állomást kell megépítenem!) a valóságban betonaljas síneket lehet látni:

Így az én választásom is a betonaljas Code 55 sínfajtára esett. A probléma viszont ott kezdődött, hogy kitérőkből csak fekete, azaz faaljas példányokat lehet kapni. A megoldás: festés. Szerencsére manapság már mindenféle színárnyalat megtalálható a boltokban. Én a Vallejo termékpalettájáról választottam.

A színpróbák (sötét szürke, világosabb szürke, Vallejo, fehér) után egy porosodó kitérőn próbáltam ki a legmegfelelőbb színárnyalatot. Tetszett, így következhetett mind a 11 kitérő átfestése. A fenti képen azért látható a különbség az eredeti fekete és az átfestett kitérő között.

Perselyezés, modulok szétvágása

A modulokat két csavarral szokás egymáshoz rögzíteni. Többvágányos moduloknál azonban ajánlott egy kicsivel több pozicionáló elem használata. Ezek lehetnek akár fa stiftek is, én fém “perselyeket” választottam. Kiindulásként egy bútorösszehúzó anyát vettem, amire ráhegesztettem egy nagyobb alátétet. Az eredmény beépítve így néz ki az egyik és a másik oldalról:

A perselyekbe nem szükséges csavart tenni, azok csak a pozicionáláshoz kellenek. A két modul összehúzásához elegendő az általában használt két egyszerű csavar.

A perselyezés után jöhet a modulok síneknél történő szétvágása (még összeszereléskor egy vágótárcsa vastagságú lapkát jó, ha beteszünk a két modul közé), majd utána a sínpszálak szintbe reszelése.

Vasúti átjáró 1

Ezzel az elemmel első körben nem akartam bajlódni, közkívánatra azonban mégis bekerül az első verzióba. Ez az átjáró a terminál előtt, a gyalogos felüljáró alatt helyezkedik el. Manapság már csak keveset használják, bár egy éve felröppent a hír, hogy csaknem egy évtizedet követően ismét üzemképes iparvágány köti össze a repülőteret a magyarországi vasúthálózattal. Engedtem az erőszaknak:

Autók a parkolóban

Május végén megérkezett néhány közúti jármű is, így eljátszogattam velük picit:

A videóban a Terminál épülete is felbukkan, igaz, még csak 2D-s alakban. Azóta már sikerült három dimenzióssá varázsolni, de egyelőre csak papírból.

A vasútmodellezés örök kompromisszum. Itt most éppen az épület méretével gyűlt meg a bajom. Mivel a teljes modulhosszban is csalnom kellett egy picit, a terminál mérete sem N-es méretarányban fog elkészülni. Néhány próba-makett kivágása után az 1:220-as, más néven Z-s méretarány mellett tettem le voksomat. Remélem, nem szembetűnő a méretek közötti különbség.

Rozsdásítás

Térjünk vissza egy kicsit a vasútra, annak is a festésére. A talpfák… akarommondani betonaljak festése nem elegendő a valósághű hatás előállítására. A sínek ugyanis szép fényes állapotban kaphatók. Nekiállhatunk tehát rozsdásítani. Az időt azonban jó, ha felgyorsítjuk, használjunk festéket:

A festék ezesetben is Vallejo volt.

Remélem a több hónapos hírzárlat után elegendő mennyiségű infót osztottam meg veletek. Már most elkezdtem gyűjteni a következő poszt fejezeteit, azonban meg kell mondjam, mostanában inkább a modulépítéssel töltöm felszabadított időmet. És még így is van esélye, hogy nem fogok elkészülni az október 9-11. között megrendezésre kerülő TEMOFESZT-ig. 😦 A Ferihegy megálló modulja idén biztosan nem készül el, remélem a többi modul “kiállítható” minősítést fog kapni szeptember végén. Ez nem azt jelenti, hogy minden funkció működni fog rajtuk, a tökéletesítés biztosan a jövő évre fog maradni.

TEMOFESZT 2014

Ezen a kiállításon még nem lesz látható Ferihegy, de egyrészt az N-es csapat tagjaként én is ott fogok ólálkodni a kordonon belül, másrészt árgus szemekkel fogom figyelni, ki milyen megoldásokat használ a közúti közlekedés modellezéséhez.

Egyelőre a -2. napon vagyunk túl, csapatunk gyakorlatilag elsőként szerelte össze modulasztalát a kiállító térben. Holnap (ma) következnek a finomhangolások, aztán az éles üzem, majd jöhetnek a látogatók!

Még fogok jelentkezni!

Váltsunk sávot!

Korábban már említettem, hogy a terepasztal vezérlését Arduino-val kívánom megoldani. Ezen a szándékomon nem változtattam. Azóta rátaláltam ugyan egy másik programozható lapkára is (az angol nyelvű leírás kicsit részletesebb), az Arduino funkciói azonban – legalábbis egyelőre – elegendő lehetőséget biztosítanak.

A sávváltáshoz a vezérlésen kívül szükségünk lesz még egy szervóra. Különböző típusú – és természetesen árú – szervók kaphatók a piacon. Az N-es építési nagyság eléggé behatárolja bármiféle szerkezet méretét. Így van ez a szervóval is. Előfordulhat ugyanis, hogy egymás mellett több ilyet is el kell helyezni. Ezért figyelmem a micro szervók felé irányult:

Szervó

Micro szervó

A szervóhoz különböző forgatható alakzatokat kapunk, én most az egyszerű, egykaros változatot választottam. A terepasztalból először eltávolítottam az előzőleg, tesztjelleggel lefektetett drótot, majd a helyére próbáltam a kis műanyag bigyót:

Próba

Próba

Jónak tűnt, jöhetett a berajzolás, majd a felesleges furnérlemez-darabok eltávolítása. Az eredetileg kétirányú haladási lehetőséget kibővítettem egy harmadik iránnyal is. Lehet, nem kerül sor a használatára, de inkább most vagdaltam ki hozzá a szükséges helyet. Ja! És például ezért nem használtam a vasútmodellezésből ismert váltóállítóműt (Jó-jó, tudom, kitérő, de a Conrad is ezt a megnevezést használja!). Azzal csak két pozíciót lehet állítani.

Munkálatok

Munkálatok

 Jó tudni!

Ezúton is felhívom a figyelmet a furnérlemez megmunkálásra kényes tulajdonságára. Ha vaktában nekiállunk furkálni, az a lap hátulján leszakadó cafatokat fog eredményezni. Érdemes ezért feltámasztani az átfúrandó lapot. Hasonlóképpen óvatosan kell eljárni a fúrt lyukak egymásba nyitásakor is. Fentről lefelé reszeljünk, különben a feltépett lemezdarabok kijavításával sokkal többet kell majd bajlódnunk az asztallap tetején.

Nézzük, milyen lett:

Majdnem kész

Majdnem kész

Alsó nézet

Alsó nézet

 

A szervó felerősítésére egyelőre furnérlemez-darabot használtam. Biztosabb megoldásnak tűnik egy felerősítő bilincs tervezése és kisszériás gyártása… De ezt majd később…

 

 

A műanyag nem mágnesezhető. Legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint. 🙂 Ezért a szervó karjára ugyanolyan gitárhúr került, mint a terepasztal többi, járművek alatti részére:

Bedrótozva

Bedrótozva

Nincs más hátra, ki kell próbálnunk a szerkezetet! Ehhez csatlakoztatnunk kell az Arduino-t és megírni egy rövidke programot. Egy szervó három pozícióba történő állítgatása (egyenesen 6 másodpercig, balra 3 másodpercig, jobbra 1 másodpercig) 10 sorból megvan. Többtucat szervó összehangolt mozgatása persze ennél lényegesen hosszabb programot – és gondolkodást fog igényelni. A videón a szervó “fedetlen” működése, majd zenés és árnyképes járműves tesztje látható. 🙂

Vimeo:

<p><a href=”http://vimeo.com/105481885″>Sávváltó – Lane change</a> from <a href=”http://vimeo.com/user21838796″>holeg ballon</a> on <a href=”https://vimeo.com”>Vimeo</a&gt;.</p>

Vasútmodell kiállításon – 2014. március

A hétvégén ismét megrendezésre került a 424VMK vasútmodell kiállítása.

Természetesen én is elmentem a rendezvényre, ráadásul videóztam is.

A tavalyi kiállításhoz képest akadt jó sok új látnivaló, érdekesség, finomítás.

A videóanyag megvágása után a következő eredmény született. Jó szórakozást kívánok!

Youtube:

Vimeo:

TOMYTEC

A Jézuska valahonnan megtudhatta, hogy mostanában kisautók automatizálásán gondolkozom, mert egy ilyen dobozkával lepett meg:

Első ránézésre több  furcsaság is feltűnhet:

  • N gauge 1/150 scale

Most akkor N-es méretarány vagy nem? A WIKI szerint az N-es építési nagyság 1:160 méretarányú. Ez az USÁ-ban és Európában igaz is. Az angol nyelvű Wiki szerint Angliában általában 1:148 méretarányban számolnak, de néha a 2 mm = 1 láb aránnyal számolva ez az érték 1:152-re jön ki. Japánban többnyire az 1:150 méretarányt használják. Ha még nem lenne elég, nagyjából ebbe a méretarányba tartozik az 1:144 építési nagyság is. A harckocsikon és a katonákon kívül repülők is készülhetnek ilyen méretarányban.

Ami az európai és japán építési nagyság közötti méretkülönbséget illeti, egy a valóságban 5 méter hosszú jármű 1:160-ban 31,25 mm, 1:150-ben 33,33 mm hosszú. A 2 milliméternyi (6%-os) különbség egyrészt szabad szemmel nem érzékelhető, másrészt a gyártási technológia hibája nagyjából ennyi lehet.

  • európai ember számára nem sok olvasható karakter van rajta

Az előző pontból is látszik, hogy a termék Ázsiában készült. Azért nem írom, hogy Japánban, mert a hátoldalon (és a kis kütyün is) a “MADE IN CHINA” felirat olvasható. Megnyugodhatunk, amin manapság ez a felirat nincs rajta, az már hamisítványnak minősül. Tehát ez nem az! 🙂

  • a dobozon egy birodalmi lépegetőre vagy egy óriás szöcskére hasonlító jármű látható

A valóságban is ez a helyzet. Ez a jármű csak az alapját képezi annak, amit közlekedtetni szeretnénk majd a terepasztalunkon. Vásárolhatunk hozzá szép japán karosszériát, én azonban inkább egy saját tervezésű és gyár(tat)ású magyar karosszériára gondoltam.

Bontsuk ki a dobozt:

A TOMYTEC járműve, szemben a FALLER teherautójával, hátul dupla kerekű. Ezért van 6 db pót gumiabroncs a csomagban.

A másik zacskóban található alkatrészekkel a jármű vezérlését lehet befolyásolni, de erről majd később.

Lássuk a járművet:

A felülnézeti képen olvasható felirat szerint 2 db LR44 gombelem szükséges a működtetéshez. Ezeket az elemeket a jármű jobb oldalán kell betolni.

Az alulnézeti képen látszik az első, kormányozható futómű, valamint a hátsó tengely mögötti mikrokapcsoló. Ezzel a kapcsolóval lehet működésre bírni a járművet.

A felépítmény hátsó részében található az elektronika, amely működéséről egyelőre nem sokat tudok, ugyanis a következő használati utasítást kaptam hozzá:

Vagy japánul/kínaiul tanulok meg (fordítói segítséget bárkitől elfogadok) vagy megpróbálom értelmezni a papíron található képregényt. A fejleményekkel és az első futástesztekkel hamarosan jelentkezem.