stopmágnes címkéhez tartozó bejegyzések

Két hónap összefoglalása

Lassan két hónapja, hogy nem adtam hírt készülő modul asztalomról és azok járulékos tagjairól. Itt az ideje egy kis összefoglalónak:

Ikarus 260 – majdnem kész

Lassan a végét járom 🙂 de még mindig kell néhány apró változtatást végezni rajta. Például az első és hátsó szélvédők mattra sikerültek a ferde felület miatt. Külön lesznek nyomtatva, azokat utólag kell majd a helyükre ragasztani.

Első asztal elemei

Az asztal összes sávváltójának helye kiképzésre került. Három stopmágnes fúrása még várat magára. Aki kitalálja, hol, kap egy virtuális piros pontot. 🙂

Furatok az első asztalon

Furatok az első asztalon

Második asztal elemei

Az asztal összes sávváltó és stopmágnes helye kialakításra került, az eddig hiányzó szakaszokat is behuzaloztam és két réteg átlátszó fóliával takartam be az összes útvonalat.

Aszfaltozás

Az út felületének kialakításához többféle ötletem volt. Először gipszréteggel próbálkoztam, de nem igazán sikerült megtalálni az optimális vastagságot. Vagy elvesztette a teszt jármű a húrral való kontaktust vagy teljesen hozzátapadt.

FONTOS! Ha valaki csak egy egyszerű hurkot szeretne kialakítani terepasztalára, válassza a FALLER rendszerét és az ahhoz elérhető – nem túl sok féle – járművet. A FALLER ugyanis az eredeti mágnessel jobban vette a gipsz felületen az akadályokat. Én a japán TOMYTEC mellett tettem le a voksomat, mert véleményem szerint több lehetőség van azok vezérlésére. A japán buszok alatt viszont erősebb mágnesek vannak.

A következő próba a sztirol lapra esett. Úgy gondoltam, ez elég vékony ahhoz, hogy egy rétegben az asztalra kerüljön, a ráfestett út pedig nagyon jól fog kinézni. A kinézettel nem volt probléma, a festék viszont egyrészt fényesebb lett a kelleténél (annak ellenére, hogy matt festéket fújtam rá!), másrészt nagyon csúszós lett. A csúszós úttest pedig nem csak a valóságban kerülendő! 🙂 A meg-megpörgő kerekek ugyanis amellett, hogy megváltoztatják a jármű irányát, nem tud olyan tapadó erő kialakulni a hátsó hajtott kerék és az útfelület között, ami az első futómű előtti mágnes-gitárhúr erőt legyőzi. Szerintem ennyi elég mára a fizikából…

A harmadik kísérlet egyelőre sikeresnek bizonyult. Két átlátszó fólia réteg tetejére jöhet az “aszfalt réteg”, ami nem más, mint csiszolópapír.

Csiszolópapír

Csiszolópapír

A csiszolópapír könnyen szabható az út kialakításának megfelelően. Amire figyelni kell, hogy a következő lap (sajnos nem lehet egyben kivágni, nincs 120 cm hosszú, 60 cm széles csiszolópapír) a menetirány szerint mindig alulra kerüljön. Ellenkező esetben az első futóművet irányító mágnes beleakadhat a felső papírrétegbe.

Ugyanígy figyelni kell két asztal egymáshoz illesztésekor. Ha mindkét irányban tervezzük a járművek közlekedését, a csiszolópapírt vágjuk be a felezővonalnál és a helyes irányra figyelve ollószerűen fűzzük egymásba.

Összefűzés

Összefűzés

Hamarosan jelentkezem a menetpróbával és a sárga busszal. 🙂

 

Első modulasztal hét szervója

Régen nem jelentkeztem már a terepasztal építésével, de egyrészt TEMOFESZT-eltem, ami előtt és közben nem igen tudtam a saját modulommal foglalkozni, másrészt nem akartam minden egyes szervó megépítését egy újabb bejegyzéssel ünnepelni. Egy ilyen bejegyzés ugyanis meglehetősen hosszadalmas művelet:

  • a munkálatok közben készített képek szelektálása
  • képek vágása, újraméretezése
  • képsorozatok (TimeLapse) elkészítése
  • videóanyag megvágása
  • videóanyag feltöltése Youtube-ra és Vimeo-ra
  • szöveg kitalálása 🙂
  • gépelés
  • képek, videók beillesztése
  • hivatkozások összegyűjtése és beszúrása
  • címszavak összegyűjtése
  • végső ellenőrzés

A fenti műveletek (biztosan kihagytam pár mozzanatot) bejegyzésenként két-három napnyi modulépítésre fordított időt szoktak elvenni.

No, de elég a sírásból! Nézzük, hol tartok!

Az első sávváltó és az első stopmágnesek, valamint a buszparkoló megépítése után a ferihegyi másik csomópont néhány stopmágnesének befaragása következett. Ez azért okozott extra kihívást, mert eddig még nem terveztem íves szakaszra megállást. Sajnos ezután sem fogok… Szerencsére először a tesztasztalon próbálkoztam:

Egy-egy stopmágnest az eredeti távolságra tettem a külső, nagyobb és a belső, kisebb íven is. Mögéjük pedig – gondolva arra, hogy a forduló jármű közepe, ahol a reed-relé is van a járműben, a középvonalhoz közelebb fog elhaladni – egy újabb sorba is tettem mágneseket a lehető legközelebb a középvonalhoz. Sajnos még ez sem volt elég ahhoz, hogy az elhaladó jármű reed-reléje “érezze” a stopmágnes jelenlétét. A fentiek miatt a nyomvonalat kissé módosítanom kellett:

Nyomvonal-módosítás

Nyomvonal-módosítás

A későbbiekre pedig megjegyzendő: STOPMÁGNEST ÍVBE NEM SZABAD TENNI!!!

Nem írtam még arról, hogyan oldottam meg a szervók tetején az acél huzal átvezetését. Természetesen itt is gitárhúrt alkalmaztam. Mivel a szervóhoz kis műanyag karokat is kapunk, amiken lyukak is találhatók, ezeken keresztül lehet hajlítani az acél huzalt. Nézzük meg, hogyan:

Acélhuzal a szervóra

Acélhuzal a szervóra

A műanyag karocskát már csak fel kell pattintani a szervó tetejére és kész is a sávváltó:

És mi a helyzet a stopmágnesekkel? Azokat szervókat az előbbiekhez képest elfordítva kell rögzíteni az asztal alján.

Stopmágnes szervója alulról

Stopmágnes szervója alulról

A felvétel nem túl előntös a szervóra nézve, de ebből a szemszögből lehet jól látni, hogy a műanyag karjának végére egy vastag szívószálat rögzítve az két mágnest is meg tud emelni.

A hét szervó beépítése után így nézett ki az asztal alja:

Hét szervó beépítve

Hét szervó beépítve

 

 

 

 

 

Következzen egy kis elektronika!

Az alábbi kép látványa senkit ne rettentsen el!

Táp, Arduino, kábelek, gombok

Tápegység, Arduino, kábelek, gombok

Kicsit én is idegenkedek az elektronikától, de a modellvasút-építést nem lehet megúszni manapság (sem) némi forrasztószag nélkül. A szervók ellátásához 5 volt feszültség, egy testkábel és egy jelkábal bekötése szükséges. Az 5 voltot és a testet közös kábellel oldottam meg, a jelkábeleket viszont egyenként kell eljuttatni a szervókhoz. Utólag könnyebb megtalálni a jelkábelek végeit, ha feliratozzuk is a kábelt. Ezt a képen is fel lehet fedezni.

Egy kezdetleges irányítópultot is összeállítottam az első szervók teszteléséhez:

Persze vannak ennél jóval színvonalasabb megoldások is, de a végleges irányítópult kialakítása még egy kicsit odébb van.

A kábelelrendezés az asztal alatt még hagy némi kívánnivalót maga után, de nem győzöm hangsúlyozni: még mindig az erős tesztfázisban tartok:

Ma már eleget néztük a modul alját! Folytassuk az… oldalával!

Ki kellett találnom valamit, hogy a kis járművek ne pottyanjanak le az asztal szélén. Persze szép elképzelés, meg logikus is, hogy ha a nyomvonalat követi egy jármű, elvileg nem is tud eljutni az asztal széléig. Ez is a terv, de minden eshetőségre fel kell készülni. Murphy mindig ott figyel a modellvasút-építők mögött is! 🙂

A leesés megakadályozásához plexi lemezeket rögzítettem a modulasztal széleire. Természetesen ez csak azokon az oldalakon szükséges, ahol nem csatlakozik az asztal a többi modulhoz. Mivel Ferihegy két modul egymás mögötti elhelyezésével oldható meg, a belső modulasztalt három oldalról is körbe kell keríteni.

Végül következzen egy kis videó, ami a hét szervó működését mutatja be sávváltók különböző állásánál:

Youtube:

Vimeo:

<p><a href=”http://vimeo.com/111924474″>Első modulasztal hét szervója – 7 servos of the first module layout</a> from <a href=”http://vimeo.com/user21838796″>holeg ballon</a> on <a href=”https://vimeo.com”>Vimeo</a&gt;.</p>

 

A buszparkoló

Sávot váltani már tudunk. De hogy fogunk megállni? És elindulni? Ma ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Ferihegyet… akarommondani a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálját, más megfogalmazásban a Budapest Airport Terminal 1-et két meglehetősen bonyolult csomópont köti össze a mellette elhaladó Ferihegyi repülőtérre vezető úttal… ezt vajon miért nem írták át Liszt Ferencre? Na, mindegy, ezen ne akadjunk fenn. Mondjuk inkább, hogy a 4-es úttal.

Budapest felől érkezve két sávban is fordulhatunk a terminálhoz, két sáv megy tovább. Vecsés felől a két sáv közül a külsőből fordulhatunk be jobbra. Az egészet megfűszerezi még egy kettéosztott zebra, valamint az út másik oldalára vezető kanyarodó sáv. Nem lesz egyszerű a leprogramozása…

A másik csomópont a terminálról kivezető útszakaszon van. Itt sem lesz egyszerűbb a helyzet: két irányban, irányonként két sávban lehet ráfordulni a 4-es útra, ahol mindkét irányból két-két sávban kell megállítani a járműveket.

Kezdjük először a stopmágnesek behelyezésével:

Stopmágnesek

Stopmágnesek

Tesztméréseim szerint a TOMYTEC buszok front fala és a stopmágnes közötti távolság 30 mm. Ez sajnos elég sok, ezért íves útszakaszon, ahol a busz középső része jóval a mágnes mellett halad el, nem is lehet megoldani a járművek megállítását. Balos ívnél legalábbis biztosan nem.

Az első csomópontban egyelőre csak a terminálhoz bevezető sávokat “stoppoltam le”. Az egyenesen továbbhaladó sávnak csak akkor lesz funkciója, ha egy másik modul csatlakozik majd hozzá.

Első csomópont

Első csomópont

A másik csomópont mellett, de még a repülőtéri parkoló területén található egy buszparkoló is. Ezt eredetileg nem akartam mozgó járművekkel benépesíteni, aztán végül mégis úgy döntöttem, legalább egy busz tudjon kihajtani a parkolóból. De ha egy busz el tud indulni, akkor több is el tud!

Természetesen a vezető szálat úgy kell lefektetni, hogy egyrészt ki tudjon fordulni az egyik jármű a másik előtt, valamint ügyelni kell a fordulók ívének sugarára is. Ha kicsi, letér róla a jármű. Ha nagy, nem tud csatlakozni a bekötő úthoz. A rendelkezésre álló hely elég szűk volt, így némi kompromisszumot is kellett kötni közben, de végül sikerült megoldani, hogy egy kijáraton négy busz is el tudja hagyni a parkolót:

Bedrótozva

Bedrótozva

Persze nem egyszerre, de még csak nem is egymás után, ahogyan az az alábbi videón látszik. Életszerűbb, ha 15-20 perces időközönként hagyja el egy távolsági busz a parkolót, áll a terminálhoz, majd az utasok beszállása után elhagyja a terminál előterét. Így akár 1,5-2 óra is eltelhet, amíg ismét “fel kell tölteni” a buszparkolót. 🙂

<p><a href=”http://vimeo.com/106530156″>Buszparkoló – Bus parking</a> from <a href=”http://vimeo.com/user21838796″>holeg ballon</a> on <a href=”https://vimeo.com”>Vimeo</a&gt;.</p>