Wikipedia címkéhez tartozó bejegyzések

TOMYTEC

A Jézuska valahonnan megtudhatta, hogy mostanában kisautók automatizálásán gondolkozom, mert egy ilyen dobozkával lepett meg:

Első ránézésre több  furcsaság is feltűnhet:

  • N gauge 1/150 scale

Most akkor N-es méretarány vagy nem? A WIKI szerint az N-es építési nagyság 1:160 méretarányú. Ez az USÁ-ban és Európában igaz is. Az angol nyelvű Wiki szerint Angliában általában 1:148 méretarányban számolnak, de néha a 2 mm = 1 láb aránnyal számolva ez az érték 1:152-re jön ki. Japánban többnyire az 1:150 méretarányt használják. Ha még nem lenne elég, nagyjából ebbe a méretarányba tartozik az 1:144 építési nagyság is. A harckocsikon és a katonákon kívül repülők is készülhetnek ilyen méretarányban.

Ami az európai és japán építési nagyság közötti méretkülönbséget illeti, egy a valóságban 5 méter hosszú jármű 1:160-ban 31,25 mm, 1:150-ben 33,33 mm hosszú. A 2 milliméternyi (6%-os) különbség egyrészt szabad szemmel nem érzékelhető, másrészt a gyártási technológia hibája nagyjából ennyi lehet.

  • európai ember számára nem sok olvasható karakter van rajta

Az előző pontból is látszik, hogy a termék Ázsiában készült. Azért nem írom, hogy Japánban, mert a hátoldalon (és a kis kütyün is) a “MADE IN CHINA” felirat olvasható. Megnyugodhatunk, amin manapság ez a felirat nincs rajta, az már hamisítványnak minősül. Tehát ez nem az! 🙂

  • a dobozon egy birodalmi lépegetőre vagy egy óriás szöcskére hasonlító jármű látható

A valóságban is ez a helyzet. Ez a jármű csak az alapját képezi annak, amit közlekedtetni szeretnénk majd a terepasztalunkon. Vásárolhatunk hozzá szép japán karosszériát, én azonban inkább egy saját tervezésű és gyár(tat)ású magyar karosszériára gondoltam.

Bontsuk ki a dobozt:

A TOMYTEC járműve, szemben a FALLER teherautójával, hátul dupla kerekű. Ezért van 6 db pót gumiabroncs a csomagban.

A másik zacskóban található alkatrészekkel a jármű vezérlését lehet befolyásolni, de erről majd később.

Lássuk a járművet:

A felülnézeti képen olvasható felirat szerint 2 db LR44 gombelem szükséges a működtetéshez. Ezeket az elemeket a jármű jobb oldalán kell betolni.

Az alulnézeti képen látszik az első, kormányozható futómű, valamint a hátsó tengely mögötti mikrokapcsoló. Ezzel a kapcsolóval lehet működésre bírni a járművet.

A felépítmény hátsó részében található az elektronika, amely működéséről egyelőre nem sokat tudok, ugyanis a következő használati utasítást kaptam hozzá:

Vagy japánul/kínaiul tanulok meg (fordítói segítséget bárkitől elfogadok) vagy megpróbálom értelmezni a papíron található képregényt. A fejleményekkel és az első futástesztekkel hamarosan jelentkezem.

Arduino

Ezt a bejegyzést egy kicsit későbbre szántam, de annyira tetszik a technológia, ráadásul friss sikerélményem is van, ezért előbbre hoztam egy picit.

Szóval Arduino. Ha röviden akarnék válaszolni a “Mi ez?!” kérdésre, azt válaszolnám, Wikipedia!

Ha bele kívánnék menni a részletekbe, azt mondanám, Arduino.cc! Mivel itt inkább angol nyelven lehet elolvasni a technikai paramétereket, a nyelvet nem beszélőknek inkább javasolnék egy másik blog oldalt, ahol eléggé kivesézik – magyarul! – a technológia előnyeit.

Végül ajánlanék egy 15 perces TED-előadást, amiben ugyan angolul beszél az előadó, de magyar felirattal is meg lehet tekinteni.

Most, hogy már mindent tudunk a nyílt forráskódú mikrokontrollerekről, lássuk, az én projektemhez miért is lesz hasznos egy ilyen kis kütyü:

Az utcán szaladgáló járműveket irányítani kell. Most nem a vezérlésükre gondolok, az egy másik, bonyolultabb téma, mert pici helyre – amilyen például egy 1:160-as méretarányú jármű – nagyon nehéz bármiféle vezérlést begyömöszölni (de tervbe van véve!). Viszont a járműveken kívül is el kell helyezni jó néhány elektronikai elemet, amellyel többek között:

  • megállapíthatjuk a jármű helyzetét (vagy az útvonalának bizonyos szakaszát)
  • megállíthatjuk a járművet egy bizonyos ponton (buszmegálló, kereszteződés, parkoló, közlekedési lámpa)
  • ha már itt tartunk, szabályozhatjuk a közlekedési lámpák fényeit
  • sorompókat nyithatunk/zárhatunk
  • meghatározhatjuk, melyik sávban haladjon, hol forduljon el a jármű

Elektronikai szakember legyen a talpán, aki a fentieket összehangoltan elő tudja állítani néhány kapcsoló, relé és más elektronikai elem összekapcsolásával. Mivel gépészmérnök végzettséggel rendelkezem, én inkább a mechanikai elemek között mozgok otthonosan, de természetesen a XXI. század második évtizedében már elengedhetetlen a számítógéppel támogatott megoldások használata, a programozáshoz is érteni kell egy keveset. Nos, ez a kevés éppen elég ahhoz, hogy a fent bemutatott Arduino-hoz néhány soros programokat írjunk. Szerencsére – ha az Arduino telepítőjében található oktató programok kevésnek bizonyulnának – tele van az internet jobbnál-jobb példaprogramokkal, amiket áttanulmányozva, egy-két sort átmásolva percek alatt előállíthatjuk a számunkra szükséges programokat. A következő videón életem negyedik Arduino-programjának eredménye látható (az első három is tegnap készült, de ennél lényegesen egyszerűbbek voltak).

Ez ismét csak egy tesztkörnyezet, mint már megszokhattátok. 🙂 De lassan minden összeáll ahhoz, hogy elinduljon a valódi terepasztal megépítése!