A Budapesti Műszaki Egyetemen, egész pontosan ITT egy 3.5 négyzetméteres vasútmodell terepasztalon lehet megtekinteni egy biztonsági vezérlőt, amelynek különlegessége, hogy a legmodernebb, vizualizáción alapuló szoftverfejlesztési technikával készült. A látogatók megismerhetik ezen technika alapjait és előnyeit, valamint a vonatok irányítása közben megfigyelhetik a biztonsági vezérlő viselkedését.
A rendszer kialakítása Arduino/Ethernet alapon történt.
Sávot váltani már tudunk. De hogy fogunk megállni? És elindulni? Ma ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Ferihegyet… akarommondani a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálját, más megfogalmazásban a Budapest Airport Terminal 1-et két meglehetősen bonyolult csomópont köti össze a mellette elhaladó Ferihegyi repülőtérre vezető úttal… ezt vajon miért nem írták át Liszt Ferencre? Na, mindegy, ezen ne akadjunk fenn. Mondjuk inkább, hogy a 4-es úttal.
Budapest felől érkezve két sávban is fordulhatunk a terminálhoz, két sáv megy tovább. Vecsés felől a két sáv közül a külsőből fordulhatunk be jobbra. Az egészet megfűszerezi még egy kettéosztott zebra, valamint az út másik oldalára vezető kanyarodó sáv. Nem lesz egyszerű a leprogramozása…
A másik csomópont a terminálról kivezető útszakaszon van. Itt sem lesz egyszerűbb a helyzet: két irányban, irányonként két sávban lehet ráfordulni a 4-es útra, ahol mindkét irányból két-két sávban kell megállítani a járműveket.
Kezdjük először a stopmágnesek behelyezésével:
Stopmágnesek
Tesztméréseim szerint a TOMYTEC buszok front fala és a stopmágnes közötti távolság 30 mm. Ez sajnos elég sok, ezért íves útszakaszon, ahol a busz középső része jóval a mágnes mellett halad el, nem is lehet megoldani a járművek megállítását. Balos ívnél legalábbis biztosan nem.
Stopmágnesek az íveken
Külső íven – R=100 mm
Belső íven – R=80 mm
Az első csomópontban egyelőre csak a terminálhoz bevezető sávokat “stoppoltam le”. Az egyenesen továbbhaladó sávnak csak akkor lesz funkciója, ha egy másik modul csatlakozik majd hozzá.
Első csomópont
A másik csomópont mellett, de még a repülőtéri parkoló területén található egy buszparkoló is. Ezt eredetileg nem akartam mozgó járművekkel benépesíteni, aztán végül mégis úgy döntöttem, legalább egy busz tudjon kihajtani a parkolóból. De ha egy busz el tud indulni, akkor több is el tud!
Buszparkoló
Fordulás teszt
Drótozás
Természetesen a vezető szálat úgy kell lefektetni, hogy egyrészt ki tudjon fordulni az egyik jármű a másik előtt, valamint ügyelni kell a fordulók ívének sugarára is. Ha kicsi, letér róla a jármű. Ha nagy, nem tud csatlakozni a bekötő úthoz. A rendelkezésre álló hely elég szűk volt, így némi kompromisszumot is kellett kötni közben, de végül sikerült megoldani, hogy egy kijáraton négy busz is el tudja hagyni a parkolót:
Bedrótozva
Persze nem egyszerre, de még csak nem is egymás után, ahogyan az az alábbi videón látszik. Életszerűbb, ha 15-20 perces időközönként hagyja el egy távolsági busz a parkolót, áll a terminálhoz, majd az utasok beszállása után elhagyja a terminál előterét. Így akár 1,5-2 óra is eltelhet, amíg ismét “fel kell tölteni” a buszparkolót. 🙂
A sávváltáshoz a vezérlésen kívül szükségünk lesz még egy szervóra. Különböző típusú – és természetesen árú – szervók kaphatók a piacon. Az N-es építési nagyság eléggé behatárolja bármiféle szerkezet méretét. Így van ez a szervóval is. Előfordulhat ugyanis, hogy egymás mellett több ilyet is el kell helyezni. Ezért figyelmem a micro szervók felé irányult:
Micro szervó
A szervóhoz különböző forgatható alakzatokat kapunk, én most az egyszerű, egykaros változatot választottam. A terepasztalból először eltávolítottam az előzőleg, tesztjelleggel lefektetett drótot, majd a helyére próbáltam a kis műanyag bigyót:
Próba
Jónak tűnt, jöhetett a berajzolás, majd a felesleges furnérlemez-darabok eltávolítása. Az eredetileg kétirányú haladási lehetőséget kibővítettem egy harmadik iránnyal is. Lehet, nem kerül sor a használatára, de inkább most vagdaltam ki hozzá a szükséges helyet. Ja! És például ezért nem használtam a vasútmodellezésből ismert váltóállítóműt (Jó-jó, tudom, kitérő, de a Conrad is ezt a megnevezést használja!). Azzal csak két pozíciót lehet állítani.
Munkálatok
Jó tudni!
Ezúton is felhívom a figyelmet a furnérlemez megmunkálásra kényes tulajdonságára. Ha vaktában nekiállunk furkálni, az a lap hátulján leszakadó cafatokat fog eredményezni. Érdemes ezért feltámasztani az átfúrandó lapot. Hasonlóképpen óvatosan kell eljárni a fúrt lyukak egymásba nyitásakor is. Fentről lefelé reszeljünk, különben a feltépett lemezdarabok kijavításával sokkal többet kell majd bajlódnunk az asztallap tetején.
Alátámasztás
Reszelő
Leváló lemezdarabok
Nézzük, milyen lett:
Majdnem kész
Alsó nézet
A szervó felerősítésére egyelőre furnérlemez-darabot használtam. Biztosabb megoldásnak tűnik egy felerősítő bilincs tervezése és kisszériás gyártása… De ezt majd később…
A műanyag nem mágnesezhető. Legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint. 🙂 Ezért a szervó karjára ugyanolyan gitárhúr került, mint a terepasztal többi, járművek alatti részére:
Bedrótozva
Nincs más hátra, ki kell próbálnunk a szerkezetet! Ehhez csatlakoztatnunk kell az Arduino-t és megírni egy rövidke programot. Egy szervó három pozícióba történő állítgatása (egyenesen 6 másodpercig, balra 3 másodpercig, jobbra 1 másodpercig) 10 sorból megvan. Többtucat szervó összehangolt mozgatása persze ennél lényegesen hosszabb programot – és gondolkodást fog igényelni. A videón a szervó “fedetlen” működése, majd zenés és árnyképes járműves tesztje látható. 🙂
modelcarsystem 