FALLER címkéhez tartozó bejegyzések

Az ígért videó

Végre összeállt a videó, aminek minőségéért előre is elnézést kérek. Sajnos a kiállítás alatt nem volt sok időm felvételeket készíteni, miközben a vasúti és a közúti közlekedést is magam irányítottam. Azért így is vannak olyan vágások, amiken egyszerre több mozgó szerelvény és több mozgó közúti jármű is megfigyelhető. Természetesen FALLER és TOMYTEC rendszerű járművek is rótták a köröket.

A FALLER kisteherautók bizonyultak a legmegbízhatóbbnak, de Murphy azért most is jelen volt. A három teherautó közül azért mindig ment egy.

A Tomytec buszoknak sajnos annyira elkoptak a gumijai, hogy néha csak kapartak szegények. Azokat kissé kíméletes menetrend szerint üzemeltettem.

Rövid időre a FALLER kamiont is feltettem az asztalra, de a biztos üzemhez még annak finomhangolása szükséges.

A videó végén pedig egy RC kamiont láthattok, természetesen N-es méretarányban. Öröm volt nézni, ahogyan a kis kamion manőverezett a 4-es úton vagy éppen Ferihegy A-portáján.

A projektnek természetesen nincs vége, még készül a teendők listája, ami nem lesz rövid. Hamarosan újra jelentkezem ezeken az oldalakon, addig is következzen a várva-várt videó összeállítás:

Helyzetjelentés 2018. első feléről

Megint régen ragadtam klaviatúrát, de megvan rá a magyarázatom. Ha írogatok, nem haladok a moduljaimmal. Ha nem haladok a moduljaimmal, nem biztos, hogy élőben is bemutathatók lesznek idén a nagy közönségnek. Ezért úgy határoztam, amíg nem vagyok kész az általam eltervezett státuszig, nem veszem el az időt az építéstől a blogírással.

De ma estére elértem a kívánt célt, így végre be tudok számolni, mik is fejlődtek Ferihegyen bő fél év alatt:

Kezdjük azokkal a modulokkal, amiket ezeken az oldalakon már láthattatok:

Ferihegy Terminál és környéke:

 

Már az összes épület a helyén áll, apró finomítások azért még szükségesek rajtuk.
Az útburkolati festések, a közúti világítás és a növényzet is fejlődött a tavaly októberi állapothoz képest.
Az ingatlanok kerítést is kaptak, a kertkapuk is hamarosan a helyükre kerülnek.
Elkészült az uszoda, medencével, később világítása is lesz.
A sportközpont is felépült, egyedileg tervezett palatetővel (köszönet érte Horváth Józsefnek).

Szemeretelep:

 

Itt sem hiányzik már megjelenítendő épület, sőt, már focizni, mászókázni és kutyafuttatni is lehet. Az útburkolati jelek felfestve, a felsővezetékek a helyükön.

Hurokmodulok:

 

Ez a két modul annyira friss, hogy ma (azaz tegnap 23 órakor) érték el fent látható készültségi fokozatukat. Nem is akármennyi idő, 3 hónap alatt!
Elkészítésük több okból kifolyólag is szükséges volt. Egyrészt sok gondom akadt a közúti közlekedés fordító hurkaival, másrészt az időközben beszerzett FALLER nyerges vontató (amit egy későbbi bejegyzésemben fogok bemutatni) már abszolút nem szerette a régi hurkok kis íveit. A legfőbb indok azonban az, hogy különálló, szegmens asztalként eddig nem volt kiállítható Ferihegy-Szemeretelep, ugyanis az eddigi modulokon csak egyenes vasútpálya volt.
Most már mindkét végén meg tudnak fordulni a szerelvények, így különálló asztalként is bemutatható az összeállítás. Arról, hogy a hurok modulok még milyen különleges funkciókkal fognak bírni, szintén egy következő bejegyzésben olvashattok majd.

Helyzetjelentés 2017. első feléről – második rész

Akkor folytassuk!

Vasúti átjáró

Vannak jó híreim is, meg rosszak is.

Vasúti átjáróból több is van, az elkészülési arány pedig elég rossz. Háromból kettő.

Kezdjük a rossz hírekkel: az idén még biztosan nem fog tudni átközlekedni a vasúti átjárón a FALLER rendszerű teherautó. Több tesztet is végeztem ez ügyben, de üzembiztosan nem tudott egyszer sem áthajtani az átjárón. A sztirol lap tetejének és a sínkorona magasságának egy szintbe hozása döntő fontosságú, de lényeges az is, hogy a mágneses kontakt elvesztése után (a két sínszál között és a sínek elhagyásakor) mindig megtalálja a jármű a helyes irányt. Ehhez több tesztet kell végrehajtani, ami idő hiányában át fog csúszni a jövő év elejére.

Fentiek miatt az iparvágánynál már nem is vagdaltam össze a már kész sztirol útfelületet, először a vasúti átjárót fogom hibabiztosra kialakítani, utána jöhet a kétszer kétsávos közút keresztezése az iparvágánnyal.

A jó hír viszont az, hogy sikerült lemodelleznem, milyen állapotok voltak 2012. körül ebben az átjáróban. Egy szakaszán ugyanis macskakövet is lehetett találni. Szerencsére nem nagy részen, így ujjaim megúszták némi izomlázzal.

WizzAir központ

A második modulon fog elhelyezkedni a WizzAir központ félbevágott épülete. Természetesen ezt is sztirol lapból ragasztottam össze. A nyílászárók beépítése és a festés még várat magára.

Játszótér

Az első modulon a vasút és a közút részein, valamint a családi házas kiskerteken kívül lesz még egy kutyafuttató, a másik oldalon pedig egy játszótér is – mivel ezek a valóságban is megtalálhatók.

Több gyártó is árul játszóteret N-es méretarányban, az én választásom egy japán termékre esett. Elég sokat lehet majd ezzel is bíbelődni… A mászókát origamiztam össze először.

Első két modul terepezése

Itt azt hiszem, elég, ha annyit írok: a képek önmagukért beszélnek. Még annyit, hogy köszönöm Krisztián aktív segítségét a terep kialakításában!

Felüljárósdi

A közúti felüljáró az első modulon funkcionálisan már 2015-ben is működött, akkor azonban még nem kapta meg végleges formáját. Itt volt az ideje a “feldíszítésének”.

A felüljáró többek között arról nevezetes, hogy nem csak felülről, hanem alulról is megfigyelhető. Éppen ezért az alsó részét is ki kellett dolgozzam egy kicsit.

Általában a közúti felüljárókat hosszú vasbeton gerendákra szokták építeni. Nem történt ez másként Szemeretelepen sem.

A gerendákat – ahogyan a felüljáró többi elemét is – sztirolból készítettem el, majd következhetett a festésük és ragasztásuk. Egy apró kulisszatitkot azért elárulok: csak a két szélső gerenda néz ki úgy, ahogyan az a valóságban is létezik. A többinek csak az alsó eleme van ráragasztva egy feketére festett lapra. Olyan szögből reményeim szerint nem lehet majd fényképezni, hogy ez a turpisság kiderüljön, oldalról azonban eléggé hasonlít a valódi kialakításhoz.

Az oldalsó beton elemekkel több időt foglalkoztam. Itt ugyanis a felső beton csík már adott volt, alá kellett befaragni úgy az egyenlő széles csíkokat, hogy azok is egyenlő távolságra legyenek egymástól. Ragasztás és festés után már felfedezhető némi hasonlóság az eredetihez képest. 🙂 A felüljáró teljes képe a következő bekezdésben lesz látható, mindjárt ki is derül, miért!

Útfestés és szalagkorlát

Egy útfelület útfestés nélkül elég szürke… mármint egyhangú. Dobjuk fel egy kicsit! Jöhet az előzőekben bemutatott MOLOTOW-toll!

De még mindig nem az igazi! Hiszen a gyorsforgalmi szalagkorláttal van elválasztva a Gyömrői úttól! A FALLER szerencsére árul szalagkorlátot. Nem túl olcsó, főleg, ha 10 doboznyi kell belőle, de megéri a látványért.

A járművek elől elzárt terület festése ismét dob egyet a modul kinézetén. Mondjuk én is dobtam egy hátast, mire felfestettem őket…

Sajnos némi hiba is csúszott a festésbe, egy rossz helyre pottyant fehér pötty formájában. A FALLER aszfalt festéke kiváló minőségű, szerencsére ezúttal is bizonyított. Egy új réteget mázoltam a hibás felületre, ami abszolút eltüntette a hibát. Ezt néhány helyen még kell majd alkalmaznom, a modulkészítés közepette ugyanis előfordul, hogy a már elkészített elemek sérülnek. Így van ez az aszfalt felülettel is, amikor az óvatlan munkásember például a fém vonalzót az útfelületre dobja… Olyankor is keletkezhet némi úthiba.

Valami még mindig hiányzik az út témából. A világítás! Erről már írtam, videót is nézhettetek róla, de az még csak teszt volt. Nézzük, hogy is néz ki a Ferihegyi úton!

Gondoljunk a gyalogosokra is! Jöhet a zebrafestés. Itt szeretnék bizonyítékul szolgálni arra, hogy a zebrák csíkjai fekete alapon fehérek. Na jó, a moduljaimon szürke alapon fehérek! 🙂

Végül nézzük, hogyan néz ki az első és második festett, terepezett modul kicsit távolabbról:

Még mindig vannak új témák, de ma eddig bírtam a klaviatúra felett… Hamarosan jelentkezem!

Egy év összefoglalója

A hétvégén rám lett kérdezve, hogy is állok fő projektemmel és rádöbbentem, már lassan egy éve nem adtam helyzetjelentést Feriheggyel kapcsolatban. Jöjjön akkor most egy kis összefoglaló:

Pultok

Mind a közút, mint a vasút igényel “néhány” vezérlő elemet. Idézőjelek azért kellettek az előző mondatomba, mert látni fogjátok, a vezérlés sokkal bonyolultabb, mint első ránézésre látszik.

Rögtön az elején eldöntöttem, hogy két pultot készítek: egyet a vasúti közlekedésnek, egyet a közútinak. Így akár egymástól függetlenül is vezérelhető a két rendszer és nem utolsó sorban egy véletlen kapcsolással nem okozunk problémát a másik rendszer üzemében.

A jövő természetesen majd a számítógépes alkalmazással működtetett asztal lesz, először azonban maradjunk a manuális vagy inkább félautomata megoldásoknál.

Könnyebb falatnak tűnt a vasúti pult, így elsőként azzal kezdtem. Először a nyomvonal sematikus ábrája került fel a furnér lemezre, a LED-ek helyével együtt:

Pult - nyomvonalak

Pult – nyomvonalak

Szerencsére lehet kapni hosszú- és laposfejű fényforrást. A beszerzett LED illesztési tesztje jól vizsgázott:

Állványos fúró

Állványos fúró

Ezután összesen 135 db furatot kellett a megfelelő helyekre elhelyezni, ami az otthoni állványos fúrógéppel lehetetlennek bizonyult. Nem lehetett annyira alá tolni a lapot, hogy középre is befúrjam a furatokat. Szerencsére volt a közelben ipari állványos fúrógép is. Kézi fúrógéppel is nekiállhattam volna a szita készítésnek, de úgy gondoltam, jobb, ha a világító fényforrások iránya párhuzamos.

A furnér lemez aljára a megerősítés után felkerült a vezérlésként működő, már jól ismert (és az előzőkben ismertetett) Arduino, valamint a LED-világításhoz használt, ULN2003A tranzisztorokkal tűzdelt áramkör (így az Arduino csak jelet ad, a LED-ek világításához szükséges tápellátás függetleníthető attól), végül pedig a LED-ek beültetése következett.

Reményeim szerint a teljesen kész pult vezetékezése egy kicsit átláthatóbb lesz. 🙂 A világítás teszthez számomra így is megfelelt. Olyannyira, hogy egy kis programozás segítségével a létező összes variációt le is teszteltem.

A sikeres tesztet a festés követte…

és elégedetten tapasztaltam, hogy sikerült ugyanúgy visszakötnöm az elektronikát.

Nem pult egy pult keret nélkül, a végső simítások után így néz ki a (fél)kész termék. Itt is magyarázatra szorulnak a zárójelek. A modul asztalokkal való összekötést ugyanis még nem készítettem el.

Igyekeztem a MÁV-nál használatos  Domino 55 berendezéshez hasonlító pultot készíteni, de még mielőtt az önkéntes szakemberek tömeges hozzászólás áradattal elmagyaráznák, hány különbség van a valóságoshoz képest, elmondom, nem a 100%-os egyezés volt a cél. Nézzük például a LED-ek formáját. Az eredeti berendezésen szögletes, téglalap alakúak. Nem szeretném megmondani, ki reszelgessen 135 db ilyen nyílást… A másik nagyobb különbség, hogy az eredeti berendezésen nyomógombok vannak, én pedig a billenő kapcsolókat preferáltam. Na, itt be is fejezem a felsorolást, szorgalmi feladat a többi különbség összegyűjtése – és saját részre megtartása. 😀

A közúti közlekedés pultjának elkészítése még folyamatban van, azért erről is mutatok egy képet:

Lyukkártya :-)

Lyukkártya 🙂

Itt “picivel több” LED-et kell bekötni és a kapcsolók elhelyezésén még törpölök picit.

Tanulmányi kirándulás a Keletiben és a Nyugatiban

Az elmúlt néhány év során rendesen megfertőződtem, már ami a vasút témát illeti. Nem csoda, hogy két budapesti pályaudvart is felkerestem.

Először a Keleti Pályaudvarba kaptam meghívást egy Index-es fórumtárs jóvoltából, így testközelből is megnézhettem egy FLIRT-öt, olyat, ami többek között Ferihegynél is ingázik:

A Budapest 100 rendezvény keretein belül pedig a Nyugati Pályaudvar néhány érdekes részét sikerült megcsodálnom. Erről videót is készítettem, íme:

Felezővonal

A kis kitérők után térjünk vissza a közút témájához! Moduljaimon már szép aszfaltréteget sikerült kialakítani, a felfestések, felezővonalak azonban még váratnak magukra. A Neten néztem már pár videót, mások hogy csinálják, de igazán jó megoldást még nem találtam rá. Egy tesztet azért végeztem, viszont egyrészt az eredménye sem tetszett annyira, másrészt elég sok maszkoló szalagot kellene leragasztani (ívekben is!), hogy összeálljon a teljes útfelület bevonalkázása. Ha valakinek esetleg van tuti ötlete, kérem ossza meg velem az infót!

Közúti világítás

A közvilágítás tesztje viszont jól sikerült! Ehhez először nagy mennyiségű LED-es lámpa beszerzésére volt szükség, amelyet a nemzetközi aukciós oldalon sikerült elkövetnem. Tízes csomagolásban árulják őket.

Az egyszerű tesztet egy kis programozás követte. Így meg tudtam valósítani, hogy a lámpaegységek valósághűbben “induljanak”. Először vibrálnak, majd feltöltődés után teljes fényárban úsznak.

A videó képfrissítése miatt sajnos kevésbé látszik a bemelegedési folyamat. Ezt élőben kell látni ahhoz, hogy teljes legyen az élmény! 🙂

Épületek

A piacon jó néhány modellező cég terméke megtalálható – főleg H0 méretben… Ami az N-es építési nagyságot illeti, már kisebb a választék, magyar stílusú épületekből pedig szinte semmi sem kapható. Persze nem az volt a naiv célom, hogy majd jól bemegyek egy vasútmodell boltba és leakasztom a polcról Ferihegy összes épületét, kiegyeztem volna Szemeretelep kertes-házas övezetével. Ez sem jött össze. Néhány családi ház persze kapható a FALLER és a KIBRI jóvoltából, de a 6 méteres modulrendszeren több tucat épületre lesz szükségem. Így eldöntöttem, a gyári házak mellé a ferihegyi, saját készítésű épületeken kívül megépítek pár olyan családi házat is, amik megtalálhatók Szemeretelepen. Egyelőre még csak hármat raktam össze, azokat is csak a vázszerkezetük szintjén.

3D nyomtatás

Nem múlhat el úgy év, hogy ne említsem meg a XXI. század egyik legszuperebb találmányát, a 3D-nyomtatást. Az alábbi termékek is ezzel a technológiával készültek. Sőt! A Shapeways-től már színesben is (és bronzból és aranyból és… szinte bármiből) rendelhetők a termékek: a konténerek ilyen színben nyomtatódtak ki.

Egy picivel drágább 3D nyomtatóval napjainkban már szinte bármilyen színű, bármilyen anyagú bármi kinyomtatható! Tényleg bármi! Érdekességképpen:

Ezúton is köszönet a Varinex Zrt.-nek, hogy Magyarországra is elhozzák ennek az innovatív technológiának legújabb érdekességeit!

Azért ott még nem tart a Ferihegy projekt, hogy egy ilyen (akár az egyszerre 6 színnel nyomtató, akár a fémporos, SLS technológiát alkalmazó) nyomtatót megfinanszírozzak, de remélem, hamar eljön az az idő, hogy legalább a bérnyomtatás költségei megfizethetők lesznek.

Nos, akik idáig is eljutottak az olvasásban, igazán megérdemelnek még egy kis videót. A két szerelvényt Hódmezővásárhelyen kaptam lencsevégre. Tudomásom szerint mindkét szerelvénytípus megfordult Ferihegyen is, a Szergej még a reptér területére is húzott tartálykocsikat.

 

Jó hírek – rossz hírek

Kezdjük a rossz hírrel:

Az elmúlt két hónapban, mintha időgépbe pottyantam volna, olyan gyorsan telt el. Be kell látnom, igaza volt azoknak, akik arra fogadtak, nem lesz kész Ferihegy a TEMOFESZT 2015 kezdetéig. A vérprofik azt mondják, még 300-400 munkaóra. Én azt mondom, egy év alatt legalább annyit fog fejlődni, mint az elmúlt egy évben. És még akkor sem lesz kész… De mostantól már látványos lesz a fejlődés, eddig “csak” a kulisszák mögötti dolgokkal kellett foglalkozni.

A jó hír:

Ferihegy moduljai mégis láthatók lesznek a TEMOFESZT 2015-ön! Igaz, csak a “Fejlesztés alatt” szekcióban, az N-es méretű modulasztalok területének belsejében. Kívülre a már eddig megszokott, minőségi modulok és néhány vadonatúj, kiállításra érett modul kapott helyet.

Nézzük, mi történt az elmúlt két hónapban:

Közút anyaga – ismét gipsz teszt

Két hónappal ezelőtt nagyon úgy nézett ki, hogy nem jön össze a közúti közlekedés moduljaimon. Egy előző hozzászólásomban bemutatott döntésem ugyanis vakvágánynak minősült – értitek, vakvágánynak! 🙂  A csiszoló papír leragasztva kiváló felületet adna a közlekedéshez, az illesztéseknél, illetve a ragasztás nélküli papírszéleken azonban egy idő után felperdül a papír:

Ez azon felül, hogy nem túl esztétikus, még a működést is zavarja: eltérítheti a járműveket.
Ismét végeztem tehát egy gipsz-tesztet, ezúttal nagyobb felületen:

A végeredményen feltűnt Murphy rajtam vigyorgó arca, ami néhány nap múlva kiegészült egy apró repedéssel. A gipszelést ezért végleg elvetettem. Nagyon koszolós, macerás a gipszelés. Vagy híg lesz a massza vagy hamar megköt, gyorsan kell vele dolgozni.
Ha sikerül is elsőre, a modulok szállítására is gondolni kell. A sérülékeny gipsz nem felel meg a kívánalmaknak.

Visszakanyarodtam a sztirol laphoz! Előző tesztjeimen némi futómű kipörgésről számoltam be, most próbáltam változtatni a felületen. Klubtársunk, Feri javaslatára kipróbáltam a FALLER útburkolat festékét:

Faller 180506

Faller 180506

Ezen a felületen már lényegesen jobb gördülési eredményeket értem el.

Az út anyagához kipróbáltam még egy alapanyagot: a balsafát. Ezt is Feri javasolta. Mondjuk ez nem jött be. 🙂 Szépnek szép, a felülete is valósághű, de még a fél milliméteres fa is vastagnak bizonyult, a követő mágnes mindig elvesztette a vezető szálat. Kivágva a balsafából a középvonalat (szerintetek ez mennyi idő volt?!) már jól közlekedett rajta a jármű, de hogy nézne ki az út felület mindenféle cikázó vonalakkal együtt.

Aszfalt teszt - balsafa, sztirol, festett sztirol

Aszfalt teszt – balsafa, sztirol, festett sztirol

A sztirol lap mellett döntöttem. Ezúttal (egyelőre 🙂  ) végleg! A bejegyzés végén látható videókban remélem látszik, hogy ez a döntés már helyesnek bizonyult.

Modulok terepesítése

A sok funkcióteszt után végre elérkezett az idő, hogy elkezdjem “befedni” a modulokat. Nagy segítségemre voltak ebben a klub tapasztaltabb tagjai. Rengeteg tanáccsal láttak el, talán túl sokkal is egyszerre. Valami megmaradt, valami nem. 🙂 A terepezés leírására most nem térnék ki bővebben, erről elég sok anyag olvasható amúgy is a Neten – és nem is értek annyira hozzá 🙂 . Következzen inkább néhány kép az őrleményezésről, az aljzatkavicsolásról és a füvezésről:

Busz fordítóhurok Szemeretelepen

Már ötödik éve tapasztalom, hogy a vasútmodellezés örök kompromisszumokkal jár. Szerény véleményem, hogy nem létezik a valóságosra 100%-ig hasonlító modell, makett, épület, jármű vagy akár utcarészlet.

Nekem azonban már megaprojektem kezdetén sem az volt a célom, hogy azonos mennyiségű fűszálat jelenítsek meg a terepen. Előnyben részesítem a technikai megvalósítást, a látványt, a játszhatóságot.

Egyrészről ezért változtattam Szemeretelep buszos közlekedésén. Eredetileg erre az oldalra a vasúton keresztül jött volna át a busz. Az már két hónappal ezelőtt látszott, hogy ezt nem fogom tudni megvalósítani. Ez volt a másik ok. Helyette beszúrtam egy fordulókört az átjáró után, így egy külön hurkon, a főútvonalat és a vasúti közlekedést sem zavartatva fogja róni a köröket egy BKV-jármű.

Sztirol ragasztás és útfestés

A tesztet gyorsan követte a nagyüzemi ragasztás, majd az útfestés. A később felhelyezendő épületeket, illetve füves-fás-bokros részeket kivágva ragasztottam fel a sztirol lapot, majd száradás után az egész felületet lefestettem aszfalt színűre.

Az útburkolati jelek felfestése a következő év feladata lesz… 😦

Terminál épület

Előző bejegyzésemben már feltűnhetett néhány fotón Ferihegy 1 terminál épülete is. Ez saját készítésű lesz. A terveket DraftSight szoftverben rajzoltam meg, majd kinyomtatva megnéztem az arányait.
Jónak tűnt, így másik klubtársunkhoz, Sanyihoz fordultam. Ő vágta ki marógépén sztirolból az épület első falait.

Azért még így is van mit kézzel vagdosni. Az első A4-es méretű lapon például több mint 400 darab kikönnyített ablakot kellett eltávolítani. Mondtam már, hogy utálom a Windowst? 😀

Összeállítás és teszt TEMOFESZT 2015 előtt

Már nagyon várjuk a kiállítást. Az izgalom is felfokozott a klubban… Már hónapok óta…
A puding próbája az evés, nézzük meg, működik-e egyben a modul, még mielőtt nagyon felsülnénk a látogatók előtt!

Összeállítás

Összeállítás

Erről már videó is készült:

Ne tévesszen meg senkit a sebesség! Ha ilyen sebességgel nem siklik a szerelvény, a valósághű sebességgel sem fog.

Felüljáró

A vasúti átjáró működtetése nem jött össze a kiállításig, a felüljáró azonban úgy néz ki, üzemelni fog. Bejegyzésem végén itt egy videó a tesztről. Legközelebb már a TEMOFESZT-ről fogok jelentkezni!

 

Két hónap összefoglalása

Lassan két hónapja, hogy nem adtam hírt készülő modul asztalomról és azok járulékos tagjairól. Itt az ideje egy kis összefoglalónak:

Ikarus 260 – majdnem kész

Lassan a végét járom 🙂 de még mindig kell néhány apró változtatást végezni rajta. Például az első és hátsó szélvédők mattra sikerültek a ferde felület miatt. Külön lesznek nyomtatva, azokat utólag kell majd a helyükre ragasztani.

Első asztal elemei

Az asztal összes sávváltójának helye kiképzésre került. Három stopmágnes fúrása még várat magára. Aki kitalálja, hol, kap egy virtuális piros pontot. 🙂

Furatok az első asztalon

Furatok az első asztalon

Második asztal elemei

Az asztal összes sávváltó és stopmágnes helye kialakításra került, az eddig hiányzó szakaszokat is behuzaloztam és két réteg átlátszó fóliával takartam be az összes útvonalat.

Aszfaltozás

Az út felületének kialakításához többféle ötletem volt. Először gipszréteggel próbálkoztam, de nem igazán sikerült megtalálni az optimális vastagságot. Vagy elvesztette a teszt jármű a húrral való kontaktust vagy teljesen hozzátapadt.

FONTOS! Ha valaki csak egy egyszerű hurkot szeretne kialakítani terepasztalára, válassza a FALLER rendszerét és az ahhoz elérhető – nem túl sok féle – járművet. A FALLER ugyanis az eredeti mágnessel jobban vette a gipsz felületen az akadályokat. Én a japán TOMYTEC mellett tettem le a voksomat, mert véleményem szerint több lehetőség van azok vezérlésére. A japán buszok alatt viszont erősebb mágnesek vannak.

A következő próba a sztirol lapra esett. Úgy gondoltam, ez elég vékony ahhoz, hogy egy rétegben az asztalra kerüljön, a ráfestett út pedig nagyon jól fog kinézni. A kinézettel nem volt probléma, a festék viszont egyrészt fényesebb lett a kelleténél (annak ellenére, hogy matt festéket fújtam rá!), másrészt nagyon csúszós lett. A csúszós úttest pedig nem csak a valóságban kerülendő! 🙂 A meg-megpörgő kerekek ugyanis amellett, hogy megváltoztatják a jármű irányát, nem tud olyan tapadó erő kialakulni a hátsó hajtott kerék és az útfelület között, ami az első futómű előtti mágnes-gitárhúr erőt legyőzi. Szerintem ennyi elég mára a fizikából…

A harmadik kísérlet egyelőre sikeresnek bizonyult. Két átlátszó fólia réteg tetejére jöhet az “aszfalt réteg”, ami nem más, mint csiszolópapír.

Csiszolópapír

Csiszolópapír

A csiszolópapír könnyen szabható az út kialakításának megfelelően. Amire figyelni kell, hogy a következő lap (sajnos nem lehet egyben kivágni, nincs 120 cm hosszú, 60 cm széles csiszolópapír) a menetirány szerint mindig alulra kerüljön. Ellenkező esetben az első futóművet irányító mágnes beleakadhat a felső papírrétegbe.

Ugyanígy figyelni kell két asztal egymáshoz illesztésekor. Ha mindkét irányban tervezzük a járművek közlekedését, a csiszolópapírt vágjuk be a felezővonalnál és a helyes irányra figyelve ollószerűen fűzzük egymásba.

Összefűzés

Összefűzés

Hamarosan jelentkezem a menetpróbával és a sárga busszal. 🙂

 

Vágjunk bele!

Több, mint egy éve, 30 bejegyzéssel ezelőtt kezdtem neki e blog írásának. Azóta sok örömteli pillanat, még több kudarcélmény ért, de úgy gondolom, lassan, de biztosan haladtam előre.

Most elérkezettnek láttam az időt ahhoz, hogy elővegyek egy nagyobb fejszét és odaálljak egy nagyobb fa mellé.

Tervrajz

Tervrajz

Ma, mi ez? Nem, ezek még nem a fa évgyűrűi! Még csak a háncs leszedésénél tartok! 🙂
Remélem, páran rájönnek az utak vonalvezetéséből, hogy hol is van ez valójában. Ha nem, akkor bizony végig kell olvasni az egész bejegyzést. 🙂

A DraftSight szoftverrel elkészített tervrajz kinyomtatása után az A3 méretű részek összeillesztése következett. A pontos illesztést elősegítendő 100 mm távolságban segédvonalakat is elhelyeztem. Az elkészítendő terepasztal – egyelőre – két modulelemből fog állni, ezért modulonként végeztem el az illesztést. A csíkokat azután csipeszekkel rögzítettem a rétegelt lemezekhez és átjelöltem a nevezetes pontokat: az egyenesek végpontjait és a körívek középpontjait.

Ezután következhetett a rétegelt lemezre való átrajzolás:

Modul1

Modul1

A másik modul tervrajza:

Másik modul

Másik modul

És az átrajzolás:

Modul2

Modul2

Az átrajzolás után jöhetett a horonykészítés, amelynek folyamatát már leírtam.

Hornyok

Hornyok

A technológián egy picit finomítottam. Bár az átlátszó ragasztó elég sokáig rögzíti az acél drótot (pontosabban a gitárhúrt), a biztonságos üzemet szem előtt tartva az ívek vonalvezetésének megfelelően előre meghajlítom drótot, így ha fel is enged a ragasztó, nem bújik ki a drót a horonyból. Ez természetesen csak addig érdekes, amíg nem kerül a gipsz réteg az útfelületre.

Néhány nyomvonalnál még hiányzik a horony, először a fő útvonalakat szerettem volna kipróbálni. Most így néz ki a két modul egymás mellett:

Néhány életképet is készítettem a kezdetleges nyomvonalakon:

És most lássuk a videót, amelynek címéből most már mindenki számára világossá válik: a projekt a FERIHEGY1 terminál előtti közúti közlekedés lesz.

A videó közepét ezúttal gyorsítottam egy kicsit, hogy a türelmetlenebb olvasók (nézők) is végig tudják nézni. 🙂

Youtube:

Vimeo:

Ferihegy elkezdődött from holeg ballon on Vimeo.

 

Az első próbafutásokról készült videón látszik, hogy nem a legjobb megoldás darabokból összeragasztott papírlapokon közlekedtetni a járműveket. Minden igyekezetem ellenére került némi gyűrődés, felpúposodás az illeszkedő oldalakra, ahol a gyengébb (vagy éppen laposabb felépítésű) járművek fennakadnak. Ebből a szempontból a FALLER teherautója jobban vizsgázott.

A cél viszont a véletlenszerű leállások és útelhagyások először minimálisra, végül nullára való csökkentése. Itt az ideje a “rendes” aszfalt előállításának!